Tátra-mentés felső fokon

Vihar utáni csend. A lomnici és a késmárki csúcs a reggeli napfényben. TASR-felvételSegítséget kért Brüsszeltől is Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter a magas-tátrai károk elhárításához. A tárcavezető tízmillió koronás gyorssegélyt utalt ki a katasztrófa következményeinek felszámolására. Simon tegnap a kora reggeli órákban a Tátrai Nemzeti Park (TANAP), az Erdészeti Kutatóintézet, az Állami Erdőgazdaság és a magánerdő-tulajdonosok képviselőivel, valamint Miklós László környezetvédelmi miniszterrel egyeztetett. A miniszter szerint az a legfontosabb, hogy járhatóvá tegyék a még eltorlaszolt utakat és vasúti síneket, megjavítsák az elszakadt elektromos vezetékeket, és gondoskodjanak a kidőlt fák elszállításáról. A TANAP és az erdőgazdaság szakértőinek két héten belül ki kell dolgozniuk a szállítás ütemtervét. A faanyag elszállítása óvatos becslések szerint is másfél-két évet vehet igénybe, mivel a szélvihar körülbelül 2,5 millió köbméter fát döntött ki. Ebből 1 millió hatszázezret a nemzeti park területén. A szakminiszter szeretné elérni, hogy a nem állami kézben levő erdők tulajdonosainak a fák értékesítéséből származó jövedelmüket ne kelljen megadózniuk, hanem megtarthassák a teljes összeget. Ehhez azonban Simonnak törvénymódosítást kell kezdeményeznie.

Miklós László elmondta, a környezetvédelmi tárca mindent el fog követni, hogy a mentési munkálatok törvényi akadályait elhárítsa. Erre azért van szükség, mert a katasztrófasújtott területen rendkívül szigorú természetvédelmi óvintézkedések vannak érvényben, a TANAP egy részébe tilos gépjárművel behajtani. A miniszter szerint komoly fenyegetést jelentenek a farontó kártevők, melyek ha elszaporodnak, megtámadhatják a megmaradt fákat is. A vegyszeres védelem pedig vízforrásokat és egyéb élőlényeket is veszélyeztethet.

MKP: Fákat a Tátrába

Fákat a Tátrába elnevezésű gyűjtési akciót szervez a Magyar Koalíció Pártja. „Kihasználjuk kapcsolatainkat, s megszólítunk különböző intézményeket, vállalatokat, nonprofit szervezeteket, magánszemélyeket, vállalkozókat, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, és adományaikkal járuljanak hozzá a Magas-Tátra megújításához” – tájékoztatott Bugár Béla, az MKP elnöke, aki szerint a katasztrófa után többszörösen érvényes a mondás: kétszer ad, aki gyorsan ad. Az OTP Bankban nyitottak számlát, a pénzintézet százezer koronát utal át alapbetétként. A kezdeményezésbe bárki bekapcsolódhat, a számlaszámot néhány napon belül közzéteszi az MKP. „Levélben kértem Hans Gert Pötteringet, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét, hogy a párt EP-képviselői is segítsenek orvosolni a tátrai helyzetet. Mérlegeljük, hogy ugyancsak megszólítunk néhány magyarországi pártot, már csak azért is, mert Magyarországról sok turista szokott a Tátrába járni” – tette hozzá Bugár. Az összegyűlt pénz felhasználásáról egy bizottság dönt, mely két héten belül létrejön, s elsősorban szakemberek, például a TANAP képviselői lesznek a tagjai. A magyar politikus arról nem akart spekulálni, a jövő évi költségvetésből elkülöníthető-e pénz e célra, ezt a Koalíciós Tanácsnak kell megvitatnia. A Smer felvetésével kapcsolatban, hogy a január elsejétől létrejövő környezetvédelmi alapból lehetne finanszírozni az új erdők telepítését, Bugár megjegyezte: „Az alapban leghamarabb 2005 felében lesz pénz, a Tátra addig nem várhat. Tavaszszal azonnal el kell kezdeni a munkát.” Egy fa 15 koronába kerül, egymillió koronából körülbelül hetvenezret lehetne elültetni, ami egy szanatórium köré talán elég lenne. Bugár szerint az újratelepítést az egészségügyi intézmények, rekreációs központok közelében kellene kezdeni. Legkevesebb 3,5 millió facsemetére lesz szükség, ami önmagában nem kerül sokba, ám a területet ki kell tisztítani, speciális gépekre van szükség, az embereket meg kell fizetni, s az ezzel összefüggő költségeket szerinte lehetetlenség megsaccolni. „Ha kell, akár én is elmegyek fát ültetni, de ez a helyzetet nem oldja meg” – tette hozzá Bugár.

Független áldozatok

Lemondtak a független képviselők a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos követeléseikről: már nem akarnak sportcsarnokokat, utakat, nem szorgalmazzák régiójuk támogatását. Mindez csaknem százmillióba került volna. A független honatyák a pénteki katasztrófa után új követeléssel álltak elő: a prioritásaikra kért pénzt fordítsák a magas-tátrai károk elhárítására, új erdők telepítésére! A kormányfő pozitívan értékelte ezt a váratlan fordulatot, Robert Kaliňák Smer-képviselő pedig megjegyezte: bebizonyosodott, hogy üzletelés folyt, és a természeti katasztrófa meghiúsította az üzletet.

Készek a szociális hivatalok

A munka-, szociális és családügyi minisztérium szerint a szociális hivatalok készek segíteni a természeti katasztrófa okozta károk felszámolásában. „A poprádi szociális hivatalnak rendelkezésére áll a megfelelő pénzösszeg ahhoz, hogy mintegy 1000 munkanélküli számára fizesse az ösztönző pótlékot” – tájékoztatta lapunkat Martin Danko, a tárca szóvivője. A hivatal anyagi segítséget nyújt a szükséges munkaeszközök megvásárlásához is. „A válságstáb és az érintett önkormányzatok igényei szerint segíteni tudunk a munkaszervezésben is” – mondta Danko. Ugyancsak biztosítani tudják a munkások elszállítását és a szükséges védőruházatot. „Ha kell, biztosítani tudjuk a hosszabb távú projektek finanszírozását a szociális hivatalok költségvetési forrásainak átcsoportosításával” – állítja a szóvivő.

A környezeti katasztrófa következményeinek elhárításában részt vesznek a katonák is – ebben egyezett meg Juraj Liška védelmi miniszter Ivan Gašparovič köztársasági elnökkel.

Felajánlások

Az Eurotel és az Orange is gyűjtést szervez a Tátrai Nemzeti Park erdőinek újratelepítésére. Minden EuroTel ügyfél, aki ma 12 órától felhívja a 18 333-as számot, 25 koronával járul hozzá a gyűjtéshez – tájékozatta lapunkat Juraj Droba. Az operátor kommunikációs igazgatója elmondta: az EuroTel 1 millió koronát írt a gyűjtés számlájára. Az Orange ügyfelei a pedig a 878-as számra küldhetnek SMS-t, bármilyen szöveggel, ezzel 50 koronával támogatják az újraépítést – mondta Peter Tóth. A szóvivő elmondta: az Orange 1 millió koronával járult hozzá a gyűjtéshez.

„... Dél-Szlovákia magyarok lakta területének egy részén 1965-ben árvíz pusztított. Összedőlt házak, megsemmisült otthonok, utak jelezték a katasztrófa nagyságát. Akkor, az itt elő emberek, családok segítségére sietett az akkori Csehszlovákia lakossága, és az ő segítségüknek is köszönhető, hogy újjáépültek a csallóközi falvak. Ma rajtunk a sor, hogy segítsünk!” A fenti gondolatok abban a felhívásban olvashatóak, amelyet a Selye János Gimnázium igazgatósága tegnap reggel intézett az intézmény tanári karához és diákjaihoz. Arra kérve mindenkit, hogy legalább 20 koronával segítse a bajbajutottakat. Az összegyűlt pénzt vagy egy közös számlaszámra, vagy közvetlenül valamelyik károsult, Tátra alji község önkormányzata, illetve iskolája részére utalják át. „Úgy gondoljuk, most nekünk is szolidaritást kell vállalnunk a katasztrófa-sújtotta területek lakóival” – mondta Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója. (szl, vkm, sza, koc, lpj, ú)

Megdöbbentő cinizmus

„A vihar tizedakkora kárt okozott, mint amekkorát a Dzurinda-kormány a stratégiai vállalatok eladásával” – mondta Jozef Prokeš volt képviselő, akit a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy része elnökévé választott. Szerinte nem lehet nemzeti katasztrófáról beszélni, ezzel csupán a kormányfő próbálja elterelni a figyelmet az igazi problémákról, fogalmazott. (sita)