Tanárokból takarítók: nem becsüljük a külföldi munkaerőt

Jelenleg több mint 100 ezer külföldi dolgozik Szlovákiában, akiknek a többsége Ukrajnából és Szerbiából érkezik. Míg a világjárvány előtt a hozzánk dolgozni érkező uniós és nem uniós állampolgárok aránya kiegyensúlyozott volt, mára a vendégmunkások 70%-át már az Európai Unión kívüli országok állampolgárai teszik ki. Egyenlőtlen azonban az országon belüli eloszlásuk is. A vendégmunkások csaknem háromnegyede Nyugat-Szlovákiában dolgozik, ezzel szemben Besztercebánya és Eperjes megyében ez az arány mindössze 4 százalék.

Alacsonyabb pozíciók

A pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) adatai szerint a nálunk dolgozó külföldiek csaknem 70 százaléka fizikai munkát végez. Körülbelül a 7 százalékuk dolgozik a szolgáltatásokban és adminisztratív munkakörökben, a menedzserek és szakemberek pedig a külföldi munkavállalók egyötödét teszik ki. Minden tizedik szlovákiai szalagmunkás külföldről érkezik. A hazai jelentkezők hiányát ugyanis sok vállalat úgy kompenzálja, hogy harmadik országból származó külföldieket alkalmaz ezeken a posztokon. Ők főként olyan pozíciókat töltenek be, amelyeket hosszú távon nem tudnak betölteni szlovák munkavállalókkal.

Több oka is van annak, hogy a külföldiek túlnyomó többségét alacsonyabb pozíciókban alkalmazzák. 

„A külföldiek gyakran nem beszélik megfelelő szinten a szlovák nyelvet, így a bonyolultabb és képzettebb pozíciókban nehezen tudnak elhelyezkedni”

 – magyarázza Ján Košč, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elemzője. Szerinte az integrációhoz infrastruktúrára van szükség, amibe beletartozik a bérlakások biztosítása is. „Ha a külföldieket szállókban helyezzük el, ott egyszerűen nem fogják megtanulni a nyelvet” – figyelmeztet Košč, aki szerint a másik ok, ami megakadályozza, hogy a vállalatok magasan képzett munkaerőt vonzzanak Szlovákiába, az alacsony bérszínvonal.

Annak ellenére, hogy az alacsonyabb pozícióban dolgozó vendégmunkások nagyobb arányban vannak jelen, Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet elemzője szerint Szlovákia számukra sem az elsőrendű célpont. Gyakran egy ügynökségen keresztül érkeznek Szlovákiába. Általában család nélkül érkeznek, és sokan közülük abban reménykednek, hogy a szlovákiai tartózkodásuk csak átmeneti lesz.

Két csoport

Páleník szerint a Szlovákiába érkező vendégmunkásokat két csoportra oszthatjuk. Az egyik, jóval kisebb csoportot a szakemberek alkotják, a másik csoportot pedig az alacsonyabb pozíciókon dolgozók. A szakemberek általában előre megtervezik a szlovákiai útjukat, gyakran az új munkaadó meghívására érkeznek, és többnyire az egész családdal. Az ilyen külföldiek később vezető beosztásban dolgoznak, és kék kártyával lépnek be az országba, amelyet magasan képzett, nem uniós állampolgároknak adnak ki.

„Az alacsonyabb pozíciókban dolgozók nem feltétlenül rendelkeznek alacsony iskolai végzettséggel, ám gyakran gondot okoz a formális végzettségük elismerése. Az Ukrajnából érkező tanárok így gyakran takarítóként dolgoznak Szlovákiában”

 – mondta Páleník. Róbert Chovancu-liak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint is jelentős problémák vannak a szlovákiai bürokráciával, ami korlátozza a külföldiek elhelyezkedését a magasabb pozíciókban. „Példaként az Ukrajnából érkező orvosokat is megemlíthetjük, akiket a helyi hatóságok és lobbicsoportok aktívan akadályoznak a képesítésük elismerésében és az egészségügyi elhelyezkedésükben” – figyelmeztet Chovanculiak.

Az általunk megkérdezett elemzők egyike sem tud olyan esetről, amikor a külföldieket hátrányos megkülönböztetés érte volna, és ezért alacsonyabb bérért dolgoznának, mint a hazai munkavállalók. Košč szerint azonban, ha a hazai munkavállalók fizetésemelést kérnek, a cégvezetők csendben jelezhetik, hogy ha kitartanak a követeléseik mellett, külföldiekkel helyettesíthetik őket. „Ez különösen a szegényebb régiókban működik” – véli a KOZ elemzője.

JURAJ SKAČAN

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa