Takarékos, helyenként szűkmarkú

A tegnap elfogadott büdzsé egyik legfontosabb vonása, hogy jövőre már csak a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 2,9 százalékos hiánnyal számol, miközben idén a tervezett hiány 3,4 százalék.

Elégedett a miniszter

„Kevés olyan országot ismerek, ahol a parlamenti választás évében ilyen jelentősen sikerül lefaragni a hiányt” – mondta még a vita előtt büszkén Ivan Mikloš pénzügyminiszter, aki 2006-ban az államháztartási hiányt a GDP 2,9 százalékára kívánja leszorítani, igaz, a nyugdíjreform második pillére okozta deficit beszámítása nélkül.

A 3 százalék alatti hiány azért fontos, hogy Szlovákia, amely alig három hete belépett az ERM II rendszerébe, 2009 januárjában valóban bevezethesse az eurót. E kritérium teljesítése érdekében a koalíció megegyezett abban, hogy a kormánypárti képviselők nem tesznek a kiadási oldalt növelő javaslatokat, és mint kiderült, a független képviselőket is sikerült szerénységre inteni.

Kevés módosítás

Az elfogadott módosító indítványok közül jóváhagyták Dana Podracká (HZDS) képviselőnő javaslatát, aki 10 millió koronát kért a regionális oktatásügynek, Beáta Brestenská (ANO) az iskolák számítógépes ellátottságát javító Infovek programra kért 80 millió koronát, Diana Štrofová (HZDS) a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) keretét növelte sikerrel 21 millióval (a pénzből a hivatal informatikai rendszerét javítják).

A teljes kerethez viszonyítva jelentéktelen összegek nem változtatták meg a költségvetés koncepcióját, sőt a végül elfogadott hiány még a tervezettnél is kisebbre sikeredett.

Több jut oktatásra

A jövő évi költségvetésben továbbra is prioritást élvez az autópálya-program, amelyre összesen (a 3,7 milliárd koronás európai uniós forrásokkal együtt) 14,8 milliárd koronát szán. Összehasonlításul: idén 17,7 milliárd koronát különített el erre a célra, viszont a jövő évi összeg nem tartalmazza a 19 százalékos áfát.

A mindeddig elhanyagolt oktatásügyet is kiemelten kezeli, mivel a kormány komolyan veszi az idén meghirdetett tudásalapú társadalom építését.

Ha a tárcák gazdálkodását vizsgáljuk, akkor az ideivel egybevetve a legnagyobb növekményt a környezetvédelemi minisztérium könyvelheti el (kb. 30 százalék), a szociális juttatásokra elkülönített keret pedig 13 százalékkal bővül.

A mezőgazdaság viszont szokás szerint a rövidebbet húzza: a régi uniós tagokhoz viszonyított közvetlen pénzügyi dotáció arányát 54 százalékon fagyasztották be, miközben jövőre már 65 százalékos lehetne a támogatás aránya.

Csökkennek a terhek, de...

Ha az éves költségvetést egy folyamat részeként vizsgáljuk, akkor kiviláglik: a 2002 és 2006 közötti időszakban a hazai össztermékhez viszonyított államháztartási hiányt sikerül 5,7 százalékról 2,9 százalékra lefaragni, az adó- és járulékbefizetési terhek 32,5 százalékról 29,5 százalékra mérséklődnek, miközben az autópálya-építésre és a tudományra fordított összeg abszolút számokban mérve közel megkétszereződik.

A hiány lefaragásának egyik ára, hogy jövőre a lakosság sem számíthat osztogatásra. Mint ismeretes, jövőre 2500 koronáról 2000-re csökken a lakás-takarékpénztárakban az állami prémium felső határa, az így megtakarított összeget a panelházak felújítására elkülönített fejezetbe csoportosították át.

Januártól az ideinél több bevételre számítanak a cigarettaadóból (a cigaretta csomagonkénti ára mintegy 10 koronával drágul), az ehhez szükséges adótörvényt máris megváltoztatták.

2006-tól többe kerül a válóper, a vagyonelosztási eljárás, a cégek bejegyeztetése, az apasági kereset, a kárpótlási per. A büdzsébe ugyanis a bírósági illetékekből is lényegesen több pénznek kell vándorolnia, ezért a parlament rábólintott az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó javaslatra.

Eszerint szinte az összes illeték emelkedik, kivételt a pártok bejegyeztetésével összefüggő eljárás költsége képez: ez 5000-ről 3000 koronára csökken. (shz, t)

A jövő évi költségvetés keretszámai

Pozsony. A 2006-os állami büdzsé kidolgozói a bruttó hazai össztermék (GDP) 5,4 százalékos növekedéséből (idén 5,1 százalék), a fogyasztói árak 3,3 százalékos emelkedéséből (az idei infláció 2,8 százalék) és 15,9 százalékos munkanélküliségi arányból (idén 16,4 százalék) indultak ki. A tegnap elfogadott költségvetés bevétele 272,717 milliárd korona, kiadása 330,185 milliárd korona, hiánya pedig 57,468 milliárd korona. (ú)