Szópárbaj a szárnyvasutakért

Prokopovič: Semmilyen egyezségre nem jutottunk a sztrájkbizottság képviselőivel. Megegyeztünk, hogy a tárgyalásokat ma folytatjuk, tárcánk ugyanis szeretné elkerülni, a holnapi sztrájkot. A Szlovák Vasutak képviselőivel a minisztérium már többször tárgyalt a sztrájk ügyében, a központi sztrájkbizottság képviselőivel azonban tegnap találkoztunk először. Találkozónkon figyelmeztettük a bizottság vezetőit a sztrájk lehetséges következményeire. Épp tegnap találkoztam ugyanis az Európai Befektetési Bank alelnökével is, aki aggódik a vasútnál tapasztalható instabilitás miatt. A vállalat körüli bizonytalanság azért különösen veszélyes, mert a vasútnak hatalmas tartozásai vannak, és egy több millió koronás kárt okozó sztrájk megrendítheti a hitelezők bizalmát. Ha ma sem sikerül megegyeznünk, akkor a vasút szakmai bizottságainak kell elkészíteniük a tervet, hogy lehetőleg minél kisebb anyagi kárral járjon a sztrájk. Továbbra is azt állítom azonban, hogy még mindig van esély az egyezségre. A másik dolog, amire figyelmeztettem a sztrájkbizottságot, hogy a szakszervezetek még mindig nem használtak ki minden tiltakozási formát, ami a sztrájkot megelőzhetné. Elsősorban olyan szimbolikus tiltakozó akciókra gondolok, mint a szalagok viselése, és egyéb békés megmozdulás. Ezért kértem a sztrájkbizottság vezetőit, hogy fontolják meg egy békésebb megmozdulás lehetőségét, amivel lehetőség nyílna a további tárgyalásokra. Ha mégsem sikerül megegyeznünk, akkor a sztrájkolóknak számolniuk kell azzal, hogy a sztrájk során fellépő problémákért teljes mértékben őket terheli majd a felelősség.

Miért nem használták ki a tiltakozás egyéb formáit is, nem túl korai sztrájkkal fenyegetőzni?

Jozef Schmidt: Nem érthetek egyet a miniszter úrral abban, hogy nem használtunk ki minden lehetőséget a nyomásgyakorlásra. A sztrájkhoz csak mint végső megoldáshoz folyamodunk. Korábban megpróbáltuk a nyomásgyakorlás és a tárgyalás összes formáját. Mai tárgyalásainkon sem jutottunk azonban semmire. A szárnyvasutak felszámolásával és a járatok ritkításával nem érthetünk egyet, és ebben nem ismerünk kompromisszumot.

E kijelentés ismeretében lát esélyt az egyezségre?

Prokopovič: Rendkívül nehéz lesz egyezségre jutni, ha a sztrájkbizottság szigorúan ragaszkodik a követeléseihez, és semmilyen kompromisszumra nem hajlandó. Mi mentő ötletként felvetettük, hogy a vasutasok a regionális önkormányzatokkal tárgyaljanak. Vannak olyan információink, hogy az elmúlt napokban ezek beindultak. Ahhoz azonban, hogy egyezségre jussunk, mindkét oldalról meg kell lennie a tárgyalási készségnek.

Mit javasolnak a kormánynak ahhoz, hogy teljesüljenek a követeléseik?

Schmidt: Azt szeretnénk elérni, hogy az állam megtalálja a szárnyvasutak finanszírozásának lehetőségét arra az időszakra, amíg a regionális önkormányza-tok, vagy más szervezetek felkészülnek ezeknek a járatoknak az átvételére. Erről az utolsó pillanatig hajlandók vagyunk tárgyalni a közlekedési tárcával. A miniszter úr kezdeményezte, hogy kezdődjenek tárgyalások a regionális önkormányzatokkal a szárnyvasutak átvételéről, ám az országos járatritkítást, 200 járat megszüntetését pénzügyi okokra hivatkozva elengedhetetlennek tartja. Mi természetesen ez utóbbival sem érthetünk egyet, és tartjuk magunkat az eredeti követeléseinkhez.

Sokan azzal érvelnek, hogy a szakszervezetek rendkívül későn léptek: akkor, amikor már elvileg megszületett a felszámolásról szóló döntés.

Schmidt: Mi már tavaly augusztus elején figyelmeztettünk a problémára, amikor elkészültek az állami költségvetés tézisei. Már akkor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a vasútnak szánt pénzösszeg kevés és leépítésekhez fog vezetni.

Megvan a törvényes háttere annak, hogy a régiók vagy külföldi vállalatok átvegyék a szárnyvasutakat?

Prokopovič: A törvények még nem engedik meg, hogy a szárnyvasutakat eladjuk magáncégeknek. Nem látok azonban problémát abban, hogy a regionális önkormányzatok miért nem vehetnék bérbe az említett vonalakat.

A regionális önkormányzatok azonban azt állítják, hogy nincs pénzük a vonalak működtetésére.

Prokopovič: Ahogy a régiók panaszkodnak a pénzhiányra, a vasút is csak azt finanszírozhatja, amit az állam megrendel.

Hajlandók legalább kitolni a szárnyvonalak felszámolásának határidejét?

Prokopovič: Nem vagyunk hajlandók ilyesmiről még csak gondolkodni sem. A vasút ugyanis minden egyes hónappal plusz negyvenmillió koronával fizet rá az említett vonalak fenntartására. (mi)