Szlovákiának is fájhat az olajembargó

Az Európai Bizottság által szerdán bejelentett terv szerint az orosz nyersolaj behozatalát hat hónapos időtávon belül, vagyis nagyjából novembertől, a finomított termékekét pedig az idei év végével teljességgel betiltanák az EU-ban, ami a vezetékes és a tengeri szállításra, a nyersolajra és a finomított olajtermékekre is vonatkozna. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta: a teljes orosz olajembargónál arra törekszenek, hogy a leválási folyamatot „rendezett keretek között” valósítsák meg. Szerinte elegendő időt szeretnének biztosítani ahhoz, hogy az egyes országok megfelelő szállítási alternatívákat tudjanak biztosítani, és szeretnék minimalizálni a globális olajpiaci hatásokat is.

„Így maximalizáljuk az Oroszországra gyakorolt nyomást, miközben minimalizáljuk a járulékos kárt magunkra és a globális partnereinkre nézve. Mert ahhoz, hogy segíthessük Ukrajnát, gondoskodnunk kell arról, hogy a mi gazdaságaink is erősek maradjanak”

– tette hozzá az Európai Bizottság elnöke, aki azonban elismerte, hogy a leválás nem lesz könnyű, mert néhány ország nagyon függ az orosz szállításoktól.

Ez utóbbival kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy bár a fokozatosságról, az alternatív irányok biztosításának fontosságáról, illetve az uniós érdekek megvédéséről is beszélt Ursula von der Leyen, egyáltalán nem tett említést arról, hogy egyes tagállamoknak, így például Magyarországnak és Szlovákiának felmentést adnának a fenti menetrend alól, márpedig az elmúlt napok kiszivárogtatásai erről szóltak. A Reuters hírügynökség – egy névtelen európai bizottsági forrásra hivatkozva – azonban már szerdán délelőtt előrukkolt a hírrel, hogy Szlovákia és Magyarország 2023 végéig kaphat haladékot arra, hogy a meglévő szerződései keretében továbbra is vásárolhasson orosz nyersolajat.   A hírt pedig a nap folyamán több forrás is megerősítette. A Reuters szerint Brüsszel így akarja elejét venni annak, hogy az orosz szállításoktól jobban függő Szlovákia és Magyarország megvétózza az elképzeléseit.

Nem lesz elég

Richard Sulík gazdasági miniszter szerint Szlovákia egyetért az orosz olajra kivetett uniós szankciókkal, de hároméves átmeneti időszakot kér. Hozzátette, hogy az európai partnerek egyetértenek az átmeneti időszakkal, de annak hossza még vita tárgyát képezi. Sulík elmondta, hogy Csehország is átmeneti időszakot kér, míg Magyarország állandó mentességet szeretne.

„Szlovákiának nagyjából 160 millió eurójába fog kerülni az átállás az orosztól eltérő olajra. Az Európai Unió is visszatéríthetné ennek egy részét. Ez azonban nem fog megtörténni egyik napról a másikra, de nem is egyik évről a másikra”

– mondta Sulík. Milan Krajniak munkaügyi miniszter ugyanakkor reálisnak tartja, hogy Szlovákia a jövő év végéig kellőképpen diverzifikálja az olajellátását, hogy az orosz olajra vonatkozó embargó ne fenyegessen bennünket. „Hiba lenne, ha csak egy beszállítóra hagyatkoznánk” – mondta Krajniak.

Magyar és cseh panaszok

A Szlovákiának és Magyarországnak felajánlott átmeneti időszak az ágazati szakemberek szerint is rendkívül kevés.

„Mi az átfogó embargót csak út tudjuk elképzelni, ha átmeneti időszakot kapna több, tengertől elzárt ország, így mi is. Ennek legrövidebb ideje három év. Enélkül már rövid távon termékhiánnyal, gazdasági károkkal és nagyobb inflációval kell számolni. Ebben az esetben a szankció terheit aránytalanul Magyarország, Szlovákia, Csehország és Szerbia fizetné meg”

– ismerte el Hernádi Zsolt, a magyar Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Sajtóinformációk szerint a Molnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni, az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne. Így az sem csoda, hogy az újabb szankciós csomag bejelentését követően Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azonnal jelezte: „Nem látunk terveket, garanciákat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi javaslatok alapján hogyan lehetne lebonyolítani az átmenetet, és hogyan lehetne garantálni Magyarország energiabiztonságát”.

Időközben Csehország is jelezte, hogy tárgyalni szeretnének a javaslat részleteiről. Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint az Európai Bizottság javaslatai nem tartalmazzák a kőolaj közös uniós beszerzését és elosztását, vagyis olyan mechanizmusokat, amelyeknek korlátozniuk kellene az orosz olajtól erősen függő országokra gyakorolt hatást. „Még vizsgáljuk a javaslatot, de már most biztos, hogy nem tartalmaz mindent, amit kértünk. Ezt a kormány ülésén fogjuk megvitatni. Számos intézkedéssel foglalkozunk annak érdekében, hogy a hatásokat méltányosan osszuk el Európa egészére” – részletezte Sikel.

Orosz „derűlátás”

„Az európai országok hosszabb ideig nem lesznek képesek megtagadni az orosz kőolaj importját, az európaiak döntése csak az energiaárak további emelkedéséhez fog vezetni”

– mondta a RIA Novosztyinak Vjacseszlav Nyikonov, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának az első elnökhelyettese. „Szerintem Magyarország és Szlovákia hamarosan Európa legnagyobb olajexportőre lesz” – utalt a két országnak adott kivételre Nyikonov, aki szerint Oroszország képes lesz átirányítani az exportkapacitásait keletre. „A termeléscsökkentés ellenére már most is rekordbevételekhez jutunk a magas energiaáraknak köszönhetően. Az uniós szankciók után pedig az árak még magasabbra szöknek majd” – jósolja Nyikonov.

Szankció szankció hátán

Az olajembargó azonban csak az egyike az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában szereplő büntetőintézkedéseknek. A megszorító intézkedések újabb csomagja a Sberbankot és két másik nagybankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, megszilárdítva az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerektől. Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt.

„Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat”

– állítja az Európai Bizottság, amely a fentieken kívül olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. „Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: el fogjuk számoltatni őket” – figyelmeztet Ursula von der Leyen, aki azt is közölte: mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára. „Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

Uniós újjáépítés

Ursula von der Leyen beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé – tette hozzá az uniós bizottság elnöke. (mi, TASR, MTI, portfolio.hu)