Szlovákiának is egyre nagyobb szüksége van a külföldi munkavállalókra

A Statisztikai Hivatal, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) statisztikai kimutatásai mellett a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és -tanácsadó társaság elemzői is részletesen foglalkoznak a külföldi munkavállalók helyzetével, főleg regionális és ágazati lebontásban. Legfrissebb felmérésük szerint a vendégmunkások száma Szlovákiában tavaly februárban, vagyis még a világjárvány kirobbanása előtt érte el a legmagasabb szintet, mintegy 80 ezer fővel. Ez utóbbi az öt évvel ezelőtti hivatalos érték négyszerese, hiszen 2015-ben a számuk még alig haladta meg a 20 ezret. Tavaly március óta – a járvány kitörése miatt – a külföldi vendégmunkások száma fokozatosan, egy év alatt valamivel több mint 10 ezerrel csökkent. Az idei év májusától azonban már újra növekedésnek lehettünk tanúi, amit az ÚPSVR adatai is alátámasztanak.

A hazai és a külföldi munkavállalók foglalkoztatási arányát összevetve megállapíthatjuk, hogy a vendégmunkásoknál nagyobb volt a visszaesés, mint a hazaiaknál. Az elemzőink adatai szerint a külföldiek közül többen dolgoztak a járvány által leginkább érintett ágazatokban, így az idegenforgalomban, a turizmusban és a vendéglátásban, de a szlovák gazdaság húzóágazatának számító autóipart – amelyben a legtöbb külföldi dolgozik – is jelentős mértékben érintette a külföldi munkások számának a csökkenése. Az autóiparban ráadásul a beszállítók késései, a csiphiány, a határok lezárása, a rendkívüli korlátozó intézkedések bevezetése tovább súlyosbította a helyzetet. Ami a foglalkoztatási formát illeti, a kölcsönzött munkavállalóktól – ami a külföldiek körében elég gyakori szerződési forma – a cégek könnyebben tudtak megválni, így emiatt is gyorsabban csökkent a vendégmunkások száma.

Újabb növekedés

Az idei év elején a külföldi munkavállalók száma 78 ezer körül mozgott, azóta azonban újra megindult a vendégmunkások beáramlása, így az elmúlt, valamivel több mint fél év alatt, júliusra a számuk ismét megközelítette a 80 ezret. A statisztikai elemzések továbbra is két csoportra osztják a vendégmunkásokat, az uniós, illetve nem uniós országokból érkezőkre. Az uniós országok közül a legtöbben Romániából dolgoznak nálunk, mintegy 7,5 ezren. Őket a csehországiak követik, 6 ezer fővel, majd a magyarországi munkavállalók 5 ezres értékkel a harmadik helyen vannak. A munkaerőpiacunkon minden uniós ország képviselve van, bár a rangsor végén a vendégmunkások száma elenyésző, számuk nem éri el a 100 főt sem országonként (Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Írország, Málta, Svédország).

A nem uniós országok munkavállalói közül az ukrán vendégmunkások vannak a legtöbben, számuk júliusban már meghaladta a 18 ezret. A szerb munkavállalók száma évről évre folyamatosan csökken, jelenleg már a 10 ezer főt sem éri el. A vendégmunkások népesebb csoportját képezik még a bosnyák, kínai, koreai, grúz, indiai és orosz munkavállalók, de a számuk már egyik esetben sem több 1000 főnél.

A vendégmunkások területi eloszlása továbbra sem változott. Pozsony vonzáskörzete, az autógyártásnak és a különböző nemzetközi cégek kirendeltségeinek köszönhetően, a legerősebb, júliusban itt valamivel több mint 21 ezer külföldi dolgozott, vagyis gyakorlatilag a vendégmunkások egynegyede. A járások további sorrendjét is az autógyártás, valamint a beszállító és logisztikai cégek jelenléte befolyásolja (Nagyszombat, Nyitra, Zsolna, Kassa). Az ország déli régióiban, főleg a magyarlakta járásokban szintén magas a külföldi munkavállalók részaránya (Dunaszerdahely, Galánta, Érsekújvár, Komárom), az itteni adatok 900–1000 fő körüli értékeket mutatnak. Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat és a többi magyarok lakta régió már nem olyan attraktív a külföldi vendégmunkások számára. A számuk ezekben a járásokban a 100 főt sem éri el.

A gazdasági ágazatok közül főként a szakképzettséget kevésbé igénylő munkakörökben van a legtöbb vendégmunkás, ezek közé tartozik a gépkezelő, operátor, raktáros, targoncakezelő és más hasonló pozíció. Az utóbbi hónapok adatai alapján növekvő tendenciát mutat a logisztikában, az építőiparban és az egészségügyben dolgozó külföldiek részaránya.

A szlovák gazdaság a pandémia következtében bizonyos szerkezeti átalakuláson ment keresztül. A bevezetett határzár, a szigorú járványügyi intézkedések súlyosan érintették az egészségügyet és az idegenforgalmat. Az idei év eleje óta csaknem 800 egészségügyi nővér hagyta ott az állását. A külföldi vendégek, turisták hiánya miatt a szállodaipar is nehéz helyzetben van. Az idegenforgalomban egyharmadával csökkent az alkalmazottak száma, ami csak fokozta a vendégek elvesztését. A létbizonytalanság miatt többen inkább alacsonyabb fizetéssel járó, de hosszabb távon biztosabb munkahelyet keresnek maguknak. Ezt az aktuális problémát pedig a munkaadók külföldi vendégmunkásokkal igyekeznek pótolni. Természetesen, olyan munkahelyeket fognak felkínálni, amelyeket a hazaiakkal nem tudják feltölteni. Főként az ukrán munkavállalókra számítanak, könnyítve számukra az adminisztratív eljárásokon is.

Nem veszik el a munkát

El kell oszlatnunk azt a tévhitet, hogy a külföldi vendégmunkások elveszik a hazaiak elől a munkát. Sok esetben épp nekik volt köszönhető, hogy egyes munkaerő-hiányos ágazatokban nem kellett leállítani a termelést. Vagyis, nem a hazai munkavállalók olcsóbb külföldi munkaerő-helyettesítéséről van szó, hanem arról, hogy ezekre a szabad munkahelyekre a hazaiak körében nincs, illetve alacsony az érdeklődés.

SZÉPLAKI DÉNES
A szerző a pozsonyi Trexima munkaerőpiac-kutató és tanácsadó társaság alkalmazottja