Szlovákia nem ünnepli Csehszlovákia létrejöttét

Az államünnepek azt mutatják, mit tart fontosnak saját múltjából egy adott ország vagy nemzet. A csehek számára a közös csehszlovák állam 15 évvel ezelőtti felbomlása ellenére is az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltása a legfontosabb történelmi esemény. Pedig a cseheknek már korábban is volt államuk, országuk határai már 1918 előtt is adottak voltak. Szlovákia ezzel szemben az első világháború végéig nem létezett, határait a világégést lezáró békekonferencián rajzolták meg. Ennek ellenére 1993 óta nem számít államünnepnek az egykori közös állam megalakulásának dátuma, ezt a második Mečiar-kormányzat törölte el, október 28-án nincsenek állami ünnepségek. Az első csehszlovák köztársaság megalakulásának ünnepét tavaly például teljes mértékben beárnyékolta a csernovai tragédia 100. évfordulójára rendezett emlékünnepség. Azon Ján Slota nemzeti párti vezető és több más kormánypárti politikus is a magyarokat becsmérlő kijelentéseket tett, amelyek aztán a magyar-szlovák kapcsolatok további romlásához vezettek.
A közszolgálati STV egyetlen, 55 perces dokumentumfilmmel emlékezik meg a 90 évvel ezelőtti eseményről, a kevésbé nézett kettes csatornán. A magántévékben még ennyi teret sem kap az évforduló. A Szlovák Rádió ezzel szemben több csatornáján is közös adást tervez kedd késő estére és szerda hajnalra a cseh közszolgálati adóval.

Gyér ismeretek és megosztottság
A csehszlovák állam megalakulásának 90. évfordulója alkalmából készített felmérések alapján a szlovákok nagy része nem tudja, mikor kiáltották ki az első Csehszlovák Köztársaságot. Emellett továbbra is megosztott a szlovák társadalom Csehszlovákia szétválása és Szlovákia önállóságával kapcsolatban.
Csak a szlovák állampolgárok kevesebb mint fele tudja, hogy 1918. október 28-án kiáltották ki az első Csehszlovák Köztársaságot, míg a csehek túlnyomó többsége ismeri a pontos dátumot, derül ki a Median közvéleménykutató ügynökség felméréséből, melyet 1242 cseh és 858 szlovák állampolgár megkérdezésével végeztek. A dátumot a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a 40 évnél idősebbek ismerték pontosabban, a 30 év alattiak a legkevésbé. A szlovák lakosok egyharmada véli úgy, hogy államünnepnek kellene lennie a mai napnak, míg a csehek kétharmada. A felmérés adatai alapján a csehek úgy vélik: a szlovákok számára nagyobb mérföldkő volt a csehszlovák állam megalakulása, mint amennyire ezt értékelik. A magasabb végzettséggel rendelkezők szerint a Csehszlovák Köztársaság a cseh és a szlovák nemzetnek is ugyanannyi pozitívumot hozott, míg az alacsonyabb végzettségűek szerint nem.

Felesleges volt a szétválás
A Focus közvélemény-kutató felmérése alapján - ebben csak szlovák polgárokat kérdeztek - az emberek közel fele nem ért egyet a közös csehszlovák állam szétválásával. A felmérés alapján a szétválással főleg a fiatalok (18-24 és a 28-34 éves korosztály), a főiskolai végzettséggel rendelkezők, a 35 ezer koronánál többet keresők értenek egyet. Az önállósodáspártiak a pozsonyi és a zsolnai kerület lakói, valamint az SNS és a Smer potenciális választói közül kerültek ki. Nagyjából ugyanezekbe a szociológiai csoportba tartozók értettek egyet azzal a megállapítással is, hogy Szlovákiának több pozitívumot hozott az önállóság, mint negatívumot. Ezzel szemben negatívan értékelik a közös állam 1993-as szétválását a magyar nemzetiségű megkérdezettek, az 55 évnél idősebbek, az alacsonyabb végzettségűek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a 20 ezer koronánál alacsonyabb havi bevételből élő családok tagjai. Az önállósodást legnagyobb mértékben a nagyszombati és az eperjesi kerület lakói vélik hibának, valamint az MKP - és meglepetésre a Vladimír Mečiar vezette HZDS - potenciális választói. A felmérés alapján ugyanezekbe a csoportokba tartozó megkérdezettek értettek egyet azzal a megállapítással, hogy Szlovákia számára előnytelen volt az önállósodás. A Median felmérése hasonló eredményeket hozott: a 30 évnél fiatalabb csehek és szlovákok nagy része pozitívumnak tartja a közös állam szétválását, míg a 60 évnél idősebbek szerint hiba volt. A Median adatai alapján az önálló köztársaság megalakulásával leginkább a közép-szlovákiai régió lakosai értenek egyet, míg legkevésbé a nyugat-szlovákiaiak. Továbbra is jók viszont a két nemzet kapcsolatai: a szlovákok nagy része testvérnek vagy legalábbis barátnak tekinti a cseheket, fordítva is ugyanez érvényes, habár a csehek nem látják annyira „romantikusnak“ ezt a kapcsolatot. (MSz)