Szlovákia nem túl sikeres a jól képzett szakemberek hazacsalogatásában

Vonaton utazva egy érdekes beszélgetésre lettem figyelmes, ami jó kiindulópontnak szolgálhat ahhoz, hogy megértsük, miért is számít problémás országnak Szlovákia a jól képzett szakemberek számára. Két fiatal informatikus vitázott arról, hogyan alapítsanak startupot. „Egy kezdő vállalkozás létrehozásához Észt-országot tartom a legoptimálisabb államnak. Ha a megkeresett pénzemet ott a cégben hagyom, nem kell jövedelemadót fizetnem” – mondja az egyikük, arra emlékeztetve, hogy Észtországban az ezredforduló óta van érvényben az újrabefektetett jövedelmekre vonatkozó nulla százalékos adókulcs. A rendszer leegyszerűsítve így néz ki: egy kisebb cégnek, miután minden költségét kifizette, marad még plusz 100 ezer eurója. A tulajdonos úgy dönt, hogy a pénzt a cégben hagyja. Ennek köszönhetően pedig nem kell jövedelemadót fizetnie. Ha azonban úgy dönt, hogy kiveszi a pénzt a cégből, akkor 20 ezer eurót fizet az észt államnak, a fennmaradó 80 ezer eurót pedig szabadon elköltheti. Az így kialakított rendszer arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy a megkeresett pénzt a vállalatban tartsák és új projektekbe fektessék be.

Magas adóterhek

Ami azonban a vonaton utazó fiatal szakemberek beszélgetésében valóban aggasztó volt, az az, hogy egyikük sem gondolkozott el azon, hogy a vállalkozásukat Szlovákiában is beindíthatnák. Az ok egyszerű: Szlovákiában a cégeknek minden évben 21 százalékos jövedelemadót kell fizetniük a megkeresett pénz után. Ez a legmagasabb ilyen adókulcs a régióban. És ha ez még nem lenne elég, a vállalkozás által megkeresett pénzt másodszor is megadóztatják, ha a tulajdonos úgy dönt, hogy kiveszi a nyereségét. Idén konkrétan tízszázalékos osztalékadót kell fizetnie, szemben a tavalyi hét százalékkal. Már csak hab a tortán, hogy az idei évtől kezdve az állam minimumadót vet ki a nulla nyereséggel rendelkező vállalatokra is, aminek a konkrét összege a forgalomtól függ. Az új adó maximális összegét 3840 euróban állapították meg, és az állam ezt a félmillió eurónál nagyobb éves forgalmú cégektől szedi be.

Uniós pénzek

A szlovák kormányok lemondtak arról, hogy az adórendszer megváltoztatásával próbálják meg átalakítani a gazdaságot. A tudományt és a kutatást különböző támogatásokkal próbálják ismételten beindítani, miközben az erre szánt források többsége az uniós támogatásokból és az uniós helyreállítási alapból származnak. Ennek azonban van egy hátulütője: az így létrehozott finanszírozás átmeneti jellegű. Ha a magasan képzett szakemberek visszatérnek Szlovákiába, pénzt kapnak egy adott projekt beindítására. Amint azonban az erre kiutalt források kimerülnek, gyakran visszatérnek külföldre.

„Maga az elképzelés, hogy nagyszámú kiváló szakembert csalogassunk vissza az országba, teljesen irreális. Ma már senki sem tud egyedül kutatni. Még a legjobb tudósnak is szüksége van egy hozzáértő szakemberekből álló csapatra, akiket külföldön sokkal könnyebb megtalálni, mint Szlovákiában” – figyelmeztet Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének a közgazdásza. Az ösztöndíjak meghirdetése után általában csak pár szakértő tér vissza külföldről, akiket csábít az a lehetőség, hogy saját csapatot építsenek, és ne csak asszisztensként dolgozzanak.

Semmi esély a sikerre

Valójában csak a nagy gazdaságok képesek tudományos klasztereket létrehozni. A szabadalmak és a publikált cikkek száma alapján e tekintetben a japán főváros, Tokió számít a legsikeresebb régiónak. Tavaly ott egymillió lakosra 3520 szabadalom és 3178 tudományos cikk jutott. Az európai városok közül Párizs teljesít a legjobban, a visegrádi országokban pedig a lengyel főváros, Varsó került be a 100 legsikeresebb tudományos klaszter közé, egész pontosan a 90. helyen. A lengyelek azonban a legnépesebb európai nemzetek közé tartoznak, így megvan a humán potenciáljuk ahhoz, hogy nagy tudományos központokat építsenek. A kis országok közül ez csak a Szlovákiánál jóval gazdagabb Hollandiának sikerült: az Amszterdam és Rotterdam közötti tudományos klaszter a 26. helyen áll. A magas béreknek köszönhetően a világ minden tájáról érkeznek oda a szakemberek.

Szlovákiának nincs esélye arra, hogy a közeljövőben egy csúcsminőségű tudományos parkot létesítsen. Az ország ugyanis nem elég gazdag ahhoz, hogy neves tudósokat vonzzon. Az sem segít, ha erre még több uniós forrást különítenének el, a gazdagabb országok ugyanis mindig többet tudnak fizetni. Eleve gondot okoz az is, hogy a szlovákiai egyetemek, néhány kivételtől eltekintve, nem nagyon vonzzák a külföldieket. A külföldről érkező diákok főleg az orvosi karokra járnak nagy számban, és a tanulmányaik befejezése után távoznak is az országból. A fent említett problémák miatt Szlovákiában így szinte lehetetlen egy élvonalbeli tudományos klasztert kiépíteni.

Megéri egyáltalán?

A közgazdászok évek óta vitatkoznak azon, hogy a tudósok milyen hatással vannak egy-egy ország gazdagságára. Az országok gazdasági sikere ugyanis még ma sem kizárólag a szabadalmak és tudományos publikációk számán alapul. A globalizáció korában a találmányok gyorsan elterjednek a világban. Egy ország gazdagsága így elsősorban attól függ, hogy képes-e növelni a termelését. A siker kulcsa a cégek gyártásának a növelése, aminek köszönhetően ezek új alkalmazottakat vehetnek fel és növelhetik a fizetéseket. Egy adott gyár termelési folyamatának a javítása pedig főként a kisebb innovációkon múlik: a mérnökök azon képességén, hogy automatizálják a termelést és egyre nagyobb számú robotot alkalmazzanak.

A nemzetgazdaságok állapotáról átfogó képet nyújt a Globális Innovációs Index. Szlovákia ezen tavaly a vizsgált 132 ország közül a 45. helyen állt. Az előző évhez képest egy hellyel lépett előre. Ennek ellenére nincs sok okunk az örömre. A tavalyi helyezésünk ugyanis a legrosszabb a régiónkban. A szomszédos Lengyelország a 41., Magyarország a 35., Csehország pedig a 31. Még Bulgária is hét hellyel előrébb végzett, mint Szlovákia. Az említett toplistán egyébként Svájc az első, Svédország a második, az Egyesült Államok pedig a harmadik. A volt szocialista országok közül Észtország teljesít a legjobban, a 16. helyen áll, ami nagyrészt a vállalkozásokat ösztönző adórendszerének köszönhető.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa