Szlovákia nagyot esett a korrupció érzékelési listán, közelítünk Magyarországhoz, amely a legrosszabb az unióban

A Transparency International korrupció érzékelési listáján 2024-ben nagyon gyenge eredményt ért el Szlovákia: 

a 47. helyről az 59-re csúszott vissza. 

Mindössze 49 pontot ért el a 10 külünböző index alapján összeállítot listán, ami 5 pontos romlást jelent. Közelítünk ezzel Magyarországhoz, amely a listán az uniós államok közül a legrosszabb helyezést érte el, 41 ponttal a 82. helyen áll, egy szinten például Kubával, de már megelőzi néhány ponttal Albánia és Moldova is.

Szlovákia egy évvel korábban volt a csúcson 

Szlovákia 2023-ban érte el a legjobb értékelést, amikor 54 pontot szerzett a 100 pontos maximumból. 

Az eredmény bennünket is meglepett, Szlovákia 12 helyet rontott az előző évhez képest, ami még sohasem fordult elő az ország történetében

 - magyarázta Michal Piško, a Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója. Szerinte ilyen az uniós országok esetében csak egyszer fordult elő, 2016-ban, amikor Ciprus és Málta esett ekkorát. 

Az ország utoljára 2020-ban állt ilyen rosszul a CPI index szerint, ez a harmadik Fico-kormány utolsó éve volt, 2 évvel a Kuciak -gyilkosság után. Azóta emelkedő pályára állt az ország, ez tört meg most egy komoly zuhanással. A környező országok – Magyarország kivételével – jobban állnak, habár idén kicsit rosszabb értékelést kapott Ausztria, Csehország és Lengyelország is. Az uniós tagállamok közül 5 kapott rosszabb értékelést Szlovákiánál: Magyarország mellett Románia, Bulgária, Horvátország és Málta. 

Ez a Fico-kormány bizonyítványa 

Piško szerint a 2024-es zuhanás már egyértelműen a Fico-kormány „érdeme”. „A 2023-as eredmény elsősorban az előző kormányoknak, a Heger- illetve Ódor-kabinetnek köszönhető” – magyarázta Michal Piško, a TIS igazgatója. Robert Fico kormánya 2023 októberében alakult meg, az év végéig már nem sok intézkedést hozhattak, a Büntető törvénykönyv általuk javasolt módosítását pedig abban az évben még blokkolta az ellenzék. 

Ez már egyértelműen a Fico-kormány bizonyítványa, habár a 2024-es őszi események még nincsenek benne

 – jelentette ki az igazgató. 

A gyenge eredmény elsősorban a kormány korrupcióhoz való hozzáállásának köszönhető. „A Btk. módosítása nagyon problematikus, a büntetések, az elévülési idő csökkentése a korrupciós ügyekben valójában a már eljárás alá vont gyanúsítottak »amnesztiáját« jelentette” – magyarázta az igazgató. Nem segítette az ország megítélését az sem, hogy a kabinet megszüntette a Speciális Ügyészséget és a NAKA-t, amelyek fő feladata éppen a magas szintű korrupció elleni harc volt. 

Jó példa erre a volt speciális ügyész Dušan Kováčik szabadlábra helyezése, ami az igazságügyi miniszter javaslatára történt

 – mondta a szakember. De több olyan, magas beosztású politikus ellen is leálltak az eljárások, akik a jelenlegi kormány szűk köreihez tartoznak, mint például Ján Počiatek (Smer) korábbi pénzügyminiszter, Peter Žiga (Hlas), a parlament alelnöke vagy Peter Kažimír (korábban Smer), a jegybank elnöke. Emellett a kormány sok törvényt mindenféle konzultáció nélkül fogadott el, ami a kormány feletti ellenőrzést gyengülését mutatja. 

A kormánynak nem érdeke a korrupció elleni harc 

A TIS több mint száz hazai szakértőt is megszólított azzal, hogy ők milyennek érzik a korrupció jelenlegi szintjét. 

10-ből 9 szakember úgy látja, hogy a jelenlegi kormánynak nem áll érdekében a korrupció szintjének csökkentése

 – tájékoztatott a felmérés eredményéről Kristína Márová, a TIS munkatársa. A megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy a Speciális Ügyészség és a NAKA megszüntetése csak gyengíti a korrpció elleni küzdelmet. A korrupció miatt kiszabható büntetési tételek csökkentsével sem értenek egyet, háromnegyedük ellenzi a csökkentést. Abban viszont mindannyian egyetértettek, hogy a korrupció rendkívül súlyos (55%) vagy legalábbis súlyos problémája Szlovákiának. 

Szlovákia romló eredményéről megkérdeztük a kormányhivatalt is, amint válaszolnak, bővítjük a cikkünket.