Szlovákia elherdálja az uniós támogatásokat

Hogy az uniós források felhasználása szempontjából Szlovákia a legrosszabbul teljesítő uniós tagországok közé tartozik, arra a legfrissebb, szerdán kiadott jelentésében az Állami Számvevőszék (NKÚ) is felhívta a figyelmet.

„Az utolsó olyan év elején, amely során Szlovákia még a korábbi programozási időszak európai pénzügyi támogatásait felhasználhatja, a teljes keretnek csak kevesebb mint a 65%-át használtuk fel. Az idei évre így több mint 5 milliárd euró maradt”

– mondta el Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke. Szerinte európai összehasonlításban Szlovákia hosszú ideje a legrosszabbul teljesítő tagországok közé tartozik, csak Spanyolország és Olaszország van még nálunk is kilátástalanabb helyzetben.

Riasztó számok

A számvevőszék szerint Szlovákia eddig 391 millió eurót veszített a szabálytalanságok miatt, amelyeket a kedvezményezettek rossz közbeszerzései, illetve az európai szabályok be nem tartása okozott.

„A helyzet még súlyosabb az új programozási időszakban, amelynek a második évében egyetlen eurót sem használtak fel, egyetlen felhívást sem hirdettek meg az illetékes minisztériumok”

– figyelmeztet Andrassy. Kritikus a helyzet az uniós helyreállítási alap forrásaiból megvalósuló projektek esetében is. „Erre az előző évben 1,3 milliárd eurós pénzügyi támogatást irányoztak elő, a tényleges végrehajtás azonban nem haladta meg az 50 millió eurót sem” – tette hozzá az NKÚ elnöke. Az eredetileg tervezett forrásokból a legnagyobb összeget az oktatásra (334 millió euró), az egészségügyre (184 millió euró) és a környezetvédelemre (181 millió euró) kellett volna fordítani. Az óvodai kapacitások növelésére szánt 72 millió euróból azonban mindössze 1 millió eurót, az egyetemek korszerűsítésére előirányzott 30 millióból pedig egyetlen eurót sem használtak fel.

Fogy az időnk

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a probléma lehetséges megoldása az új kormány szerdai ülésén is napirendre került. „Május végén Szlovákiának még mindig 4,29 milliárd euró állt rendelkezésre az előző programozási időszakból fennmaradt uniós forrásokból. Az uniós alapok hatékony felhasználása azonban nagymértékben a kedvezményezetteken múlik, hiszen az ő felelősségük, hogy sikeresen befejezzék a projektjeiket, és hogy az uniós alapokból származó pénz ne vesszen el” – derül ki az európai strukturális és beruházási alapok 2014 és 2020 közötti felhasználásáról szóló tájékoztatóból, amit szerdán hagyott jóvá a kormány.

800 milliós veszteség

„Szlovákia nagyjából 800 millió eurótól eshet el a fel nem használt uniós források miatt”

– mondta el Ódor Lajos kormányfő a szerdai kormányülést követően. Lívia Vašáková kormányfőhelyettes is elismerte, hogy képtelenek lesznek az ország rendelkezésére álló pénzösszeget teljes mértékben felhasználni, az ellenzéki politikusok által hangoztatott milliárdos veszteségek szerinte azonban nem fenyegetnek.

Kitörési pontok

A kormány által szerdán elfogadott dokumentum szerint a fel nem használt összegből 1,04 milliárd eurót az energiaválsággal kapcsolatos problémák megoldására lehetne fordítani, további 315,2 millió eurót pedig az Ukrajnából érkező menekültek befogadásával és társadalmi integrációjával kapcsolatos kiadásokra kellene átcsoportosítani. Ezen intézkedések végrehajtásával az uniós pénzek felhasználása 79,75%-ra emelkedik az eredeti 10,21 milliárd euróból, kivéve a vidékfejlesztési programot, amely 2025. december 31-ig használható fel.

A legtöbb elköltetlen támogatás jelenleg az Integrált infrastruktúra operatív programban van, amelyben 1,92 milliárd euró áll még rendelkezésre. A Környezetminőség operatív programban 969 millió euró, az Integrált regionális operatív programban pedig 798 millió euró található.

„Különösen a nagy beruházási projektek esetében látunk problémákat, egyes projektek ugyanis úgy vannak beállítva, hogy már menthetetlenek”

– ismerte el Vašáková. A kormányfőhelyettes már nem lát lehetőséget arra, hogy az Európai Bizottsággal megegyezzünk a pénzlehívás végső, 2023 december 31-ei határidejének a későbbre halasztásában, a támogatások elszámolásának a határidejét azonban el lehetne halasztani. Az uniós források felhasználásának a javítása érdekében Vašáková azt is szorgalmazza, hogy használják ki a tagállamoknak biztosított rugalmasságot a pénzek felhasználásánál. Segíthetne azonban a projektek két szakaszra bontása is, amelyek közül a második az új, 2021–2027-es programozási időszakban fejeződne be. (mi, TASR)