Szlovákia adóssága magasabb az uniós átlagnál

Szlovákia államháztartási hiánya az előző évhez képest jelentősen nőtt, és mintegy hatmilliárd euróval zárult, a bruttó hazai termék arányában pedig a 2022-es 1,7 százalékról 2023-ra 4,9 százalékra emelkedett. Erre a Szlovák Köztársaság Legfelsőbb Számvevőszékének a Szlovák Köztársaság 2023-as állami zárszámadásának tervezetéről szóló véleményében hívta fel a figyelmet, amelyet kedden hivatalosan Ľubomír Andrassy, a hivatal elnöke mutatott be a parlament pénzügyi bizottságában.

Rámutatott a törvényhozóknak, hogy Szlovákia eladósodottsága magasabb, mint az uniós országok átlagos eladósodottsága, és csak öt ország ért el rosszabb eredményt, mégpedig Lengyelország, Franciaország, Románia, Magyarország és Olaszország.

Az államadósság növekedése

A teljes államadósság tavaly 68,83 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 56 százalékát jelenti, és 5,45 milliárd euróval nőtt az előző évhez képest. A reál-GDP viszont 1,6 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb növekedés a V4-országok között. Az infláció az év során csökkent, leginkább az élelmiszerárak csökkentek, az energiaárak emelkedését pedig főként a kormányzati kompenzációs intézkedések fékezték. A számvevőszéki vezető hangsúlyozta, hogy

 „az állami kiadásokra vonatkozó felső korlát alkalmazása hozzájárulhat az állam gazdasági teljesítményének javításához”.

Az ÁSZ szerint a növekvő eladósodottság oka az emelkedő energiaárak hatásának mérséklésére irányuló célzott intézkedések és az idősek szociális színvonalának fenntartására vagy javítására irányuló lépések hiánya. Eközben az egy főre jutó adósság folyamatosan emelkedik, tavaly elérte a 12 679 eurót, szemben a 2010-es kevesebb mint 5 150 euróval. Az állami költségvetés összes készpénzkiadása 7,8 milliárd euróval nőtt az előző évhez képest. Az energiaárak emelkedéséhez kapcsolódó támogatási programok 2,92 milliárd eurót tettek ki (az állami költségvetés kiadásainak 9,3 százaléka). A költségvetésben 2,4 milliárd euró tartalékot képeztek, de a tartalékokból ténylegesen 4,3 milliárd eurót vettek fel.

Legnagyobb adósságok

"A tartalékokból finanszírozott legnagyobb tételek a Társadalombiztosítási Intézet eredetileg költségvetésen kívüli refinanszírozása voltak, a történelmileg legmagasabb összegben, 1,16 milliárd euróban, valamint a 13. nyugdíjak 439 millió eurós kiegészítő fedezete. A 13. nyugdíjakra összesen 709 millió EUR-t fizettek ki. Tavaly a Szociális Biztosítónál rekordot döntött a korkedvezményes nyugdíjat igénybe vevők számának növekedése, ami hatással volt a munkaerőpiacra és a gazdaságra is, mivel a járulékfizetők nettó kedvezményezettekké váltak” - mutatott rá Andrassy.

Az öregségi nyugdíjakra fordított összes kiadás 2023-ban 21,3 százalékkal (1,4 milliárd euróval) nőtt az előző évhez képest, ami a legnagyobb növekedés az elmúlt évtizedben. A 2023-ban újonnan megítélt korkedvezményes nyugdíjak száma 41,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Eladósodott kórházak

Az ÁSZ szerint az állami zárszámadás adatai megerősítik, hogy az egészségügyi intézmények eladósodását több mint 20 éve nem kezelik szisztematikusan. 

"Az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó 13 legnagyobb kórház eladósodottsága különösen súlyos, mivel ezek a kórházak nyújtják a pénzügyileg legigényesebb eljárások legszélesebb körét.Teljes eladósodásuk tavaly meghaladta az egymilliárd eurós szintet, a közegészségügyi szegmensben pedig a teljes adósságállomány elérte a kétmilliárd eurót” - magyarázta Andrassy.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban az ÁSZ elnöke rámutatott, hogy a 2021-2027-es új programozási időszak forrásainak felhasználása tavaly, az új időszak indulása óta harmadik éve teljesen elhanyagolható volt. A 12,8 milliárd eurós teljes keretnek mindössze 0,02 százalékát tette ki. A helyreállítási és alkalmazkodóképességi tervből származó kifizetések nem indultak be elég erőteljesen, és tavaly még a tervezett kifizetések egyötödét sem érték el (a teljes előirányzat 6,7 százaléka).

(trend)