Szlovák-ukrán viszony: őszinte barátságtól a furcsa barátságig

A szlovák diplomáciát teljesen új helyzet elé állította, mikor Oroszország 2022 február 24-én megindította csapatait az ukrán főváros felé. A Heger-kormány két nappal az invázió előtt válságülést hívott össze, majd a miniszterelnök a támadás napján „megbocsáthatatlan, barbár tettnek” nevezte az orosz támadást. Az akkor ellenzékben levő Robert Fico a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök lépését, de azt is elmondta, hogy Szlovákia nemzeti érdekében áll kimaradni a konfliktusból. 

Érdekesség, hogy Ľuboš Blaha, a Smer jelenlegi EP-képviselője nyolc nappal a támadás időpontja előtt még „gigantikus félrevezetésnek” nevezte az orosz invázióról terjengő híreszteléseket.

Szlovákia segít

Heger személyesen is belekeveredett a háború kitörése utáni hónapok diplomáciai manővereibe. Szűk egy hónappal az invázió kezdete után biztonsági tanácsadóira hivatkozva kimaradt a cseh, szlovén és lengyel miniszterelnökök Kijevi túrájából – ez volt az első hivatalos út, amit uniós vezetők tettek az ukrán fővárosba. Ezzel kiváltotta néhány politikai szövetségesének kritikáját, néhány héttel később pedig bepótolta az elmaradását és márciusban, majd áprilisban már személyesen találkozott Volodimir Zelenszkijjel, megtekintette a bucsai vérengzés helyszínét is.

Ezen a találkozón már egy konkrét fejleményről egyeztettek a diplomaták: Szlovákia odaajándékozta Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rendszerét. A lépés több vonzata is belpolitikai feszültséget okozott. 

Míg az ellenzéket vezető Robert Fico szerint az ország ezzel a lépéssel gyakorlatilag belépett a háborúba, addig a kormánypártok úgy vélték, sokkal inkább Fico okozott felelőtlenül problémákat azzal, hogy a katonai technika vonaton történő szállításáról készített felvételeket megjelentette a facebookon, kitéve a szerelvényt az esetleges támadásoknak.

A háború következő évében Szlovákia következetesen támogatta az ukrajnai erőfeszítéseket, humanitárius segítségnyújtással, de katonai jellegű szállítmányokkal is. Annak ellenére, hogy az állandósuló belpolitikai válság miatt megszaporodtak a koalíció belső konfliktusai, Ukrajna támogatásában az összes koalíciós párt egyetértett. Heger távozása után Ódor Lajos hivatalnokkormánya folytatta az előző kabinet tevékenységét, beleértve a katonai segítségnyújtást és következetesen kiállt Kijev mellett. Az ország mindhárom külügyminisztere, Ivan Korčok, Rastislav Káčer és Miroslav Wlachovský is következetesen nyugatbarát, oroszellenes álláspontot képviselt. Az orosz-szlovák viszony szintén fagyosság vált az említett időszakban.

Repülők és búza

A tavaly őszi kormányváltásig Szlovákia összesen tizenhárom csomagban folyósított katonai segélyt a keleti szomszédnak, 671 millió euró értékben. 

A teljesség igénye nélkül Ukrajnába érkezett két Božena aknamentesítő rendszer, több különálló lőszerszállítmány, tank- és légelhárító védelmi rendszerek és helikopterek. A legnagyobb belpolitikai felzúdulást az ország vadászgépeinek átadása váltotta ki.

A szlovák flotta Mig 29-es vadászgépeinek átadásáról a Kub légelhárító rendszerrel együtt 2023 áprilisában született döntés. Fico ennek a jogosságát is vitatta – a jelenlegi kormányfő érvelése szerint Heger távozófélben levő kormánya korlátozott jogkörei miatt nem is dönthetett volna a nemzetbiztonsági jelentőségű ügyben. Fico kifogásolta továbbá, hogy a szlovák légtér saját védelem nélkül maradt: a kormány érvelése szerint viszont a rossz állapotban levő Mig-ek voltaképpen nem is voltak röpképesek a korábban az orosz félnek kiszervezett, elmaradó karbantartás miatt. A gépek átadása miatt Jaroslav Naď védelmi minisztert (a Demokraták jelenlegi pártelnökét) hazaárulással vádolták, az ügynek akár jogi következménye is lehet. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos katonai tranzakciók mellett az ukrán kérdés a mezőgazdaság és az energiabiztonság terén okozott nagyobb problémákat. 

Szlovákia nagy valószínűséggel a jövőben is használni fogja az ukrán tranzitrendszert az olaj és gáz behozatalára, de hivatalosan nem orosz forrásokból érkezik a nyersanyag. Mezőgazdasági téren azonban maradnak az ukránokkal szembeni szankciók: a tiltakozó gazdák miatt az ukrán gabonaféléket és más termékeket elvben nem szabad piacra dobni Szlovákiában, Pozsony csak az áthaladó tranzitra biztosít engedélyt.

Fico bírál és egyezkedik

A szlovák ukrajna-politikában két fronton is érezhető változást okozott a kormányváltás és Robert Fico ismételt hatalomra kerülése. Fico az elődjeitől eltérően nyíltan szimpatizál Oroszországgal és a háború gyors lezárását követeli, miközben az ukrán féllel rendszeressé váltak az egyeztetések a gyakorlati, jellemzően gazdasági ügyekben.

Ennek a kétarcú politikának köszönhetően Ukrajna sem bírálja hivatalosan Szlovákiát, Fico és Zelenszkij viszonya látszólag nem fagyos. Az elmúlt hónapokban háromszor is közös megbeszélést tartottak a legmagasabb szlovák-ukrán szinten, a találkozók jellemzően a szlovák-ukrán határ menti régiókban zajlanak.

Ezeken a megbeszéléseken energiaügyi kérdésekről, határ menti fejlesztésekről egyaránt szó esett, Denisz Smihal ukrán miniszterelnök is visszatérő vendége a tárgyalásoknak. Ukrajna továbbra is használja a szlovák infrastruktúrát: október végén Volodimir Zelenszkij például Kassán landolt egy nemzetközi útját követően, hogy onnan biztonságosabb, földi útvonalon haladjon tovább Kijevbe. A szlovák kereskedelmi fegyverszállítmányok sem álltak le, miközben a kormány hivatalosan megszüntette a segély-jellegű fegyverszállítmányokat.

Robert Fico ugyanakkor a nemzetközi fórumokon már egyáltalán nem ukrajna-, hanem oroszpárti. A miniszterelnök folyamatosan bírálja a nyugati államokat, amiért a háború gyors lezárása helyett a feszültség fokozására törekednek, legutóbb a nagy hatótávolságú amerikai rakéták orosz célpontok elleni engedélyeztetése kapcsán kelt ki és a jövőbeni moszkvai látogatását is lebegteti. Fico támogatja Ukrajna uniós tagságát, de ellenzi, hogy az állam belépjen a NATO-ba. A kijelentései ellenére Kijev látszólag semmilyen módon vállalja fel a konfliktust Szlovákiával, a két ország együttműködése rendszeres és érdekalapú – ahogy valószínűleg a jövőben is hasonlókra lehet számítani.