Szlovák belvita a Beneš-dekrétumok miatt

ÚJ SZÓ-HÍR

„Nagyon csalódott vagyok képviselőink hozzáállása miatt. Kérdéses, tudatosítják-e egyáltalán, kit képviselnek az Európai Parlamentben” – nyilatkozta Miroslav Lajčák külügyminiszter arra utalva, hogy a Beneš-dekrétumok ügyéről két hete tárgyaló európai parlamenti petíciós bizottság ülésén egyeteln szlovák EP-képviselő sem vett részt. A testületnek nincs szlovákiai tagja, ám bármely képviselő részt vehetett volna az ülésen. „Megvoltak az információk és az alapanyagaik, de nem mentek el az ülésre” – kritizált a máskor mindig diplomatikusan fogalmazó Lajčák.

A szlovák EP-képviselők azzal védekeznek, hogy más dolguk volt, szerintük Lajčák nincs képben a brüsszeli intézmény működésével kapcsolatban. „Meglep, hogy a külügyminiszter nincs tisztában az európai parlamenti munkával. A képviselők kötelesek részt venni a saját bizottságuk ülésein. Sajnos abban az időben a többi testület is ülésezett, nekem például két másik bizottságban is szavazásokon kellett részt vennem” – nyilatkozta Anna Záborská (KDH).

„Tudom, hogy ez nagyon fontos téma, de sajnos a petíciós bizottságnak nincs szlovákiai tagja” – fogalmazott Katarína Neveďalová (Smer), aki óvatosan bírálva „szerencsétlennek” nevezte Lajčák szavait.

A miniszter szerint egyébként a Beneš-dekrétumok ügye „holt ügy”, feleslegesen foglalkozik vele Brüsszel. Ezzel a szlovák EP-képviselők is egyetértenek, éppen ezért nem értik, miért kellene nekik egy holt ügy miatt bizottsági ülésekre járniuk, amikor más dolguk van.

Egyébként az még nem dőlt el végleg, valóban holt ügyről van-e szó. Mint korábban írtuk, az EP petíciós bizottsága szeptember 20-án tárgyalt a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről 2007-ben elfogadott szlovák parlamenti határozat hatályon kívül helyezését szorgalmazó petícióról. A testület akkor úgy döntött, napirenden tartja az ügyet és kikéri Szlovákia álláspontját. Az Európai Bizottság szakvéleménye szerint a kérdéssel nem lehet foglalkozni, mivel a dekrétumok az unió jogelődjének létrejötte (1957) előtt születtek. A bizottság többsége viszont úgy látja, az ügy Brüsszelre tartozik, mivel egy 2007-es határozatról van szó, mely egy diszkriminatív jogszabály jogfolytonosságát szögezte le. (MSz, SITA)