Szinte biztos, hogy lesz második forduló

A legfrissebb felmérések szerint a Progresszív Szlovákia (PS) államfőjelöltje, Zuzana Čaputová már 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, ha egy jelölt az elnökválasztás első fordulójában a voksok 50 százalékát plusz egy szavazatot megszerez, akkor ki kell-e írni az államfőválasztás második fordulóját.

Az alkotmány erről a kérdésről így rendelkezik: „Elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a jogosult választópolgárok érvényes szavazatainak több mint a felét megszerzi. Ha egyik jelölt sem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazattöbbséget, 14 napon belül újabb, második választási fordulót tartanak. A második fordulóba az a két jelölt jut be, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerezte meg. A második fordulóban azt a jelöltet választják meg köztársasági elnökké, aki a választáson részt vevő szavazók érvényes szavazatainak többségét szerzi meg.”

A probléma a bekezdés első mondatával van, amelyet úgy is lehet értelmezni, hogy a második forduló csak akkor marad el, ha az ország összes választópolgárának 50 százaléka plusz egy választó voksolna az adott jelöltre. Szlovákiában 4,4 millióan jogosultak szavazni. Az alkotmány ezen értelmezése szerint így a második forduló csak akkor maradna el, ha az adott jelöltnek az első fordulóban 2,2 millió szavazatot sikerülne összegyűjtenie.

A másik értelmezés azonban nem ilyen szigorú. Eszerint, ha az adott jelöltnek sikerül megszereznie az urnákhoz járuló polgárok szavazatainak 50 százalékát plusz egy szavazatot, akkor már nem kell második fordulót tartani.

Mészáros Lajos volt alkotmánybíró, aki az alaptörvény vonatkozó cikkelyének kidolgozásában is részt vett, lapunknak azt mondta, a szóban forgó bekezdés valóban pontatlanul fogalmaz. Szerinte csak akkor nem kellene második fordulót tartani, ha az egyik jelölt az összes szavazópolgár 50 százaléka plusz 1 szavazatnak megfelelő mennyiségű voksot kapna. Így Mészáros is az első, szigorúbb módon értelmezi a törvényt. Ezen a véleményen van Fiala-Butora János, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója is.

Eva Chmelová a belügyminisztérium illetékes osztályának igazgatója a kérdésről azt nyilatkozta, második fordulóra akkor is sor kerül, ha az egyik jelölt az urnához járuló polgárok szavazatainak akár 53 százalékát szerezné meg.

A köztársaságielnök-választásokat azonban ennek ellenére is az alkotmányos bizonytalanság kíséri. Ha ugyanis valaki panaszt nyújt be az választások eredményével kapcsolatban, akkor azzal az Alkotmánybíróság plénumának kellene foglalkoznia. A taláros testület azonban most gyakorlatilag működésképtelen, miután a parlamenti pártok nem tudtak alkotmánybíró-jelölteket állítani azon bírák helyére, akiknek a mandátuma idén februárban lejárt. 

Az elnökválasztás első fordulójára március 16-án kerül sor. A második fordulót pedig március 30-án tarthatják.