Káčer tagadja, hogy a szlovák állam ma is alkalmazná a Beneš-dekrétumokat

Hétfőn Pozsonyban tárgyalt Szijjártó Péter (Fidesz) magyar és Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter. A két tárcavezető közös sajtótájékoztatóján a szlovák tárcavezetőt arról kérdeztük, milyen különbséget lát abban, hogy a szlovák állam most a  Beneš-dekrétumokra hivatkozva igyekszik bevégezni földelkobzásokat és aközött, hogy ha a szlovák állam a zsidótörvények alapján kiadott határozatokat használná ugyanerre. „Be kell ismernem, nem tudom, hogy miről beszél. A szlovák kormány a  Beneš-dekrétumok alapján ma senkitől semmit nem vesz el” – állítja Káčer. Ahogy azt azonban lapunk feltárta, a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya alatti ingatlanokat a Szlovák Földalap a tulajdonába szeretné venni, ezért bírósági pereket indított. A törvényszék előtt arra hivatkoznak, hogy az érintett magánszemélyek felmenőitől az ingatlanokat egykor a kollektív bűnösség elve alapján elkobozták, hiszen magyar vagy német nemzetiségűek voltak. Ahogy arról beszámoltunk, a bíróság már több ilyen ügyben elmarasztalta az államot képviselő Földalapot.

Ahogy arról beszámoltunk, Káčer pénteken közölte, nem írták alá a szlovák–magyar vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvét, a két fél ugyanis nem értett egyet a Beneš-dekrétumok kérdésében. „A magyar fél ragaszkodott ahhoz, hogy egy teljes cikkely a Beneš-dekrétumokról és a Szlovákiára vonatkozó konkrét feladatokról szóljon” – mondta, és hozzátette, mivel ez nem valósult meg, a magyar fél nem volt hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet. A szlovák külügyminiszter kijelentette, a dekrétumok témáját részükről lezártnak tekintik. Szerinte ez a kérdés nem kapcsolódik a kisebbségek helyzetéhez, és nem lett volna szabad a bizottsági tanácskozás tárgyává tenni. A szlovák külügyminiszter mindezt annak ellenére állítja, hogy, amint azt lapunk feltárta, a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes földterületeket az állam pont a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja megszerezni. Így lényegében a magyarok és a németek kollektív bűnösségének elve alapján most végeznének be vagyonelkobzásokat.

Az uniós pénzről szól?

Az ügyben szerepet játszhat, hogy Szlovákia még mindig nem foglalt állást miként szavaz majd az Európai Tanácsban arról, hogy az unió kifizessen-e Magyarországnak 7,5 milliárd eurónyi támogatást. A kohéziós alapokból érkező dotáció megvonása azért került terítékre, mert az EU komoly hiányosságokat lát abban, ahogy Budapest a korrupció ellen harcol. Az unió addig nem szeretné ezeket a pénzeket Magyarországnak adni, míg meg nem bizonyosodnak róla, hogy azokat nem lopják szét, illetve nem csak a kormányközeli vállalkozókhoz kerülnek. A pénz megvonására az Európai Bizottság tett javaslatot, de a Szakminiszterek - Európai Unió Tanácsa, vagyis az uniós szakminisztereket, ez esetben a tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő testületnek kell erről szavaznia. A döntéshez elegendő, ha 27-ből 15 pénzügyminiszter igennel szavaz, ha ez a 15 voks olyan EU-tagállamok minisztereitől érkezik, amelyekben összesítve az unió lakosságának 65 százaléka él. Szlovákiát a testületben Igor Matovič (OĽaNO) képviseli, aki esetében egyelőre nem világos, milyen álláspontot képvisel az ügyben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy csak az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács dönt a kérdésben, amely december 19-én tartja az ülését. A Denník N-nek Káčer nem tudta megmondani, mi lesz ebben az ügyben Szlovákia álláspontja, de arról beszélt, a jogállamiság és a demokrácia minősége számára kiemelkedően fontos érték. Egyben arra emlékeztetett, a kormány korábban támogatta az uniós források védelmét szolgáló intézkedéseket. A szlovák külügyminiszter szombaton erről a kérdésről egyeztetett a cseh és az osztrák kollégájával. Az EU egyébként a magyarországi korrupció visszaszorításához kötötte annak az 5,8 milliárd eurónak a kifizetését is, amely az uniós helyreállítási terv tartalmaz. Ennek a kifizetését azonban Szlovákia is támogatja.