Szigorúbb lehallgatási szabályok

A most megszavazott jogszabály kompromisszum. Figyelemmel kísérjük gyakorlati alkalmazását, és majd elválik, hogy a Magyar Koalíció Pártja benyújtja-e saját törvényétJúlius 1-jétől mennyivel szigorúbb szabályok vonatkoznak a lehallgatásokra?

A beterjesztők a lehallgatásokból indultak ki, de az elfogadott norma nemcsak ezt szabályozza, hanem bármilyen technikai eszközzel végrehajtott megfigyelésre is vonatkozik.

Például?

Optikai, fényképészeti eszközre gondolok, és nemcsak a távközlésben, hanem a rádiózásban is lehet megfigyeléseket végezni, postai küldeményeket is lehet ellenőrizni. Az ezzel kapcsolatos definíciók először kerültek törvénybe úgy, hogy egységesül és konkrétan megfogalmazódik, hogyan kellene mindennek a jelenlegi jogrendben és az alkotmánynyal összhangban működnie.

Idáig nem szabályozta semmi azt, hogyan lehet valakit távcsővel, kamerával megfigyelni, és hogyan kell a felvételt tárolni?

Ezt több törvényben általános megfogalmazások, különböző végrehajtási utasítások szabályozták. Ezért is történhetett meg, hogy amikor Ivan Lexa fénykora véget ért a titkosszolgálatnál, szinte az összes anyag eltűnt, mert mindent feleslegesnek nyilvánítottak és megsemmisítettek. Az új eszközöket úgy kell kialakítani, hogy a lehallgatás időpontját és a lehallgatást végző személyt vagy hivatalt azonosítani lehessen a műszerben feljegyzett adatok alapján. A műszernek garantálnia kell, hogy kívülről nem lehet behatolni, és utólag nincs lehetőség az adatokat lemásolni vagy törölni...

... sem kívülről a rendszerbe csempészni valamit.

Igen, mert decemberben volt példa az adatokkal való manipulációra. Akkor ugyebár megjelentek bizonyos, Pavol Rusko hangját tartalmazó magnószalagok, valamint vállalkozók egymás közötti beszélgetéséről szóló leiratok. A törvény ezekre a problémákra is reagál.

Ahhoz, hogy pontosan jegyezzék, ki a megfigyelés megrendelője, végrehajtója, mikortól meddig tartott a dolog, új műszerekre van szükség?

Részben. Elsősorban hatékony adminisztrációs rendszerről van szó, hiszen a megfigyelésre az illetékes bírónak kell engedélyt adnia, fel kell jegyeznie, majd pedig a bírónak és az engedélyt kérőnek figyelnie kell, hogy időközben nem szűntek-e meg a megfigyelés okai. Ha hat hónapon belül senki nem kéri a megfigyelés beszüntetését, fél év után automatikusan be kell fejezni, illetve a bírótól újabb, legfeljebb hat hónapra szóló engedélyt kell kérni. A különböző megfigyelések mindegyik eszközére külön kell engedélyt kérni.

A műszer valóban olyan lesz, hogy ne lehessen kitörölni, megmásítani, becsempészni adatokat?

A törvény a jelenlegi technikai lehetőségekből indul ki. Úgy lehetne minimalizálni a visszaélés lehetőségét, hogy olyan hivatal létesülne, mely teljesen kettéválasztaná a végrehajtókat és a megrendelőket. A most megszavazott jogszabály kompromisszum. Figyelemmel kísérjük gyakorlati alkalmazását, és majd elválik, az MKP benyújtja-e saját törvényét. A műszereket úgy kell kialakítani, hogy jegyezzenek minden belépést és kilépést a rendszerből, és lehetővé kell tenni, hogy a hivatalosan nem engedélyezett és pluszmegfigyeléseket ki lehessen törölni. Például ha egy konkrét telefonszámot figyelnek meg, és azon más személyek beszélgetése is hallatszik, azokat az adatokat ki kell törölni, mert az ő megfigyelésükre nem kaptak engedélyt.

Az MKP ezek szerint még nem tett le a központi hivatal kialakításáról?

Amikor az ANO benyújtotta tervezetét, lényeges kifogásaink voltak, de a szakmai egyeztetések után sikerült a törvénybe építeni saját elképzeléseinket is. Több mint harminc javaslattal egészítettük ki a normát. Ennek ellenére a központi hivatalt továbbra is fontosnak tartjuk, és az ezzel összefüggő jogszabály tervezetén már dolgozunk. Megvárjuk, hogyan működik a gyakorlatban a most elfogadott törvény, és hogy valóban garantálja-e azt, hogy Pavol Rusko lehallgatási ügyéhez hasonló botrány ne fordulhasson elő, és hogy a belügyminisztérium illetékesei egymást vádolva ne áruljanak el államtitkokat.

Egyes vélemények szerint a lehallgatások szigorításával nehezebbé válik a szervezett bűnözés elleni harc.

A rendőrség korábban 24 óráig bárkit engedély nélkül megfigyelhetett. Ez alkotmányellenes jelenség. Hosszabb egyeztetés után olyan kompromisszum született, hogy a rendőrségnek joga van megfigyelni bírói engedély nélkül, de ezt egy órán belül tudatni kell az illetékes bíróval, hat órán belül a bírónak meg kell kapnia az írásbeli kérelmet konkrét indoklással, és 12 órán belül dönteni kell. Ellenkező esetben a megfigyelést 12 óra után be kell szüntetni, és az addig összegyűjtött adatokat meg kell semmisíteni. Bár a szervezett bűnözés korszerű technikával párosul, a polgárok jogait is védeni kell.

A törvény a legális megfigyelések feltételeit szigorítja, bár valószínűleg idáig sem elsősorban az engedélyezett, hanem az illegális lehallgatások okoztak gondot. Azokkal mi lesz?

Hat szervezetnek van joga megfigyelést kérni és elrendelni, és ezt két végrehajtó szerv – a rendőrség vagy a titkosszolgálat – biztosítja. A többi megfigyelés törvényellenes. Sajnos, a piacon könnyen beszerezhetők lehallgató eszközök.

Ez ellen nem lehet semmit tenni?

Használatuk hivatalosan nem engedélyezett. A feketepiacot pedig nem lehet betiltani, ahogyan azt sem lehet megtiltani, hogy valaki az ajtóra tegye a fülét, és hallgatózzon. Szűkíthetőek a lehetőségek, de amíg létezik kereslet, lesz kínálat is.

Pedig nem olcsó mulatság.

Nem, és személy szerint napilapokban is láttam olyan hirdetést, mely lehallgató berendezést kínált. Persze semmi nem garantálja az ilyen műszer minőségét. A törvény csak a legális lehallgatást szabályozhatja, és ha hivatalos szerv él vissza a berendezésekkel, az bűncselekménynek számít. A lehallgatásokat egy parlamenti bizottság fogja ellenőrizni kétszer évente. Jaroslav Spišiak bűnügyi főigazgató kifogásolta, hogy így túl sok ember férne bizalmas adatokhoz. A parlamenten fog múlni, hány tagja lesz a bizottságnak, illetve hogy a tagokat a Nemzetbiztonsági Hivatal szintén átvilágítsa-e.