Szép csendben felrúgták a status quót

Véget kell vetni a kisebbségi jogokkal való zsarolásnak; az államot nem a kisebbségeknek alapítottuk, hanem a szlovák nemzetnek – február végén Robert Fico egyebek mellett ezt mondta a Matica slovenská ünnepségén, majd pár nappal később, észlelve a heves reakciókat, gyorsan visszavonulót fújt.

Elnézést nem kért, ám lapunknak adott interjújában többször kifejtette: sajnálja, ha a kisebbségek kijelentései miatt megbántva érzik magukat. Az első öt hónap gyakorlatilag egyetlen kisebbségellenes kormányzati momentuma ez volt. Ami viszont utána következett, abban sem bocsánat, sem köszönet, sem sajnálat nem volt.

A Híd a májusi parlamenti ülésre beterjesztette a kétnyelvű vasúti táblák kihelyezését engedélyező minimalista tervezetét, melyet június 4-én leszavazott a smeres többség. Utána pedig elindult a lavina, persze lehet, hogy e nélkül is hasonló lett volna a forgatókönyv. A párt az elutasításra reakcióként lemondásra szólította fel A. Nagy László kisebbségi biztost, ősszel pedig sorban jöttek a visszásságok.

Nyáron a Smer még azt állította, pár héten belül lesz új kisebbségi biztos – azóta fél év telt el, ám még mindig nem lelik A. Nagy utódját. A hivatalban közben beindult a tisztogatás, a biztos magyar és ruszin szakértőit áthelyezték vagy elengedték. A biztosi hivatalt egy hozzá nem értő, huszonéves szlovák hivatalnok irányítja, akit két éve vettek fel a kormányhivatalba egy, a kisebbségekkel nem kapcsolatos posztra. A biztos távozása után nem sokkal mondvacsinált okokra hivatkozva leváltották Hégli Dusant, az Ifjú Szivek igazgatóját, a poszt azóta is betöltetlen.

A nyári szünet alatt átírták az A. Nagy által jegyzett, a kormányzattal szemben kritikus kisebbségi jelentést, majd ezt átnyomták a kisebbségi bizottságon. A testületben nem sokkal később átalakították a szavazati rendszert: minden kisebbségnek csak egy voksa lett. Ez a nagyobb közösségek – a magyar, a ruszin és a roma – számára hátrányos. A kisebbségi kultúrák támogatására a 2014-es költségvetésben lényegesen alacsonyabb összeget határoztak meg, mint a korábbi években – ráadásul úgy módosították a pályázati rendszert, hogy ebből a magyarok kevesebbet kapjanak. A kormányzattal „kollaboráló” kis kisebbségek – pl. a szerbek – pedig jól jártak.

Ősszel a kormány elutasította a perediek helynév-változtatási kérelmét, a parlament pedig december elején megszavazta az új közoktatási törvényt, amely arányait tekintve a magyar iskolarendszert érinti a leghátrányosabban.

A kisebbségi lét sajátos mozzanata volt Kassa megye képviselőinek (három MKP-s és egy hidas) augusztusi szavazása, az általuk támogatott rendelet alapján a rozsnyói közös igazgatású gimnáziumban jövőre nem nyílhat magyar osztály. Novemberben a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Pereden tartott akciót: a Tešedíkovo táblát Peredre cserélték. A táblát másnap eltávolították az útkarbantartók, mint később kiderült, a „vandál” cselekedetre a peredi alpolgármester hívta fel az állami szervek figyelmét.