Szenzációs felfedezést tettek magyar fizikusok: megtalálták az ötödik erőt

A Nature neves tudományos lap portálján szerdán közzétett cikk szerint nagyon különleges dolgot fedezhettek fel Debrecenben: a természet ötödik alapvető kölcsönhatását. Kísérleti eredményeiket világszerte próbálják majd megismételni - áll az MTA honlapján.
    
Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni.
    
A megfigyelés ugyanakkor összhangban van egy új, kis tömegű semleges részecske feltételezésével, aminek a tulajdonságai egyeznek a sötét fotonéval. A sötét fotont a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be.
    
A magyar kutatók kísérlete felkeltette a nemzetközi tudósközösség figyelmét, azonban azt gyanítják, hogy nem sötét fotont sikerült kimutatni, hanem egy új, ötödik erőt, vagyis a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.
    
A bejelentésre felbolydult a fizikus közösség és világszerte független méréseket fognak elvégezni nagy hírű laboratóriumok, hogy a debreceni MTA Atomki megfigyeléseit megerősítsék vagy megcáfolják.
    
Krasznahorkay Attila az mta.hu-nak elmondta: kísérletükben a sötét kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, a sötét fotont keresték. Valójában ez egy ötödik erő, az úgynevezett sötét erő felfedezését jelentené, aminek a kutatása jelenleg nagy erőkkel folyik a világ nagy részecskefizikai laboratóriumaiban.
    
"Méréseinket természetesen mi is folytatni fogjuk az MTA Atomki új Tandetron gyorsítójánál egy új elektron-pozitron spektrométer segítségével. Az atommag tartalmazza az összes eddig ismert kölcsönhatást, sőt valószínűleg az eddig ismeretlen ötödik kölcsönhatást is. Ez biztosítja, hogy erre az új kölcsönhatásra további információkat szerezzünk" - mondta Krasznahorkay Attila.

A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük, 1897-ben történt az első olyan felfedezés, az elektron kimutatása, ami a világunk öt százalékának megismerését lehetővé tette. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek - magyarázta a professzor.

A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy az addig oszthatatlannak hitt atomok maguktól is elbomlanak, Rutherford meghatározta az atom tulajdonságait. Az új részecskék felfedezésével a fizika törvényeit sokkal pontosabban megismerte az ember.
    
"Modelljeink a világnak erre a pontosan ismert öt százalékára vonatkoznak. A maradék 95 százalékot nem ismerjük, ezt sötét anyagnak, sötét energiának nevezzük. Ez az új részecske, aminek a nyomait, a bomlását sikerült megfigyelnünk az Atomkiban, előhírnöke lehet annak, hogy valamilyen kölcsönhatás létezik az általunk látható anyag és ezen ismeretlen anyag között" - mondta Krasznahorkay Attila.
    
Említette azt is, hogy nehéz megjósolni, hová vezethet a felfedezés, mivel hatalmas a láthatatlan világ aránya, óriási lehetőségeket rejthet magában, ám még csak az első lépéseket teszi meg a tudomány.
    
Az MTA Atomki tudósai az atommagban végzik a kísérleteket, mert az atommagban az összes ismert kölcsönhatás, a gravitációs, az elektromágneses, az erős és a gyenge mind jelen van.
    
"Feltételezzünk, hogy ezeken kívül ez az ötödik kölcsönhatás is jelen lehet" - mutatott rá a professzor.