Szél Bernadett lemondása után már a szétesés szélén az LMP

A mély válság arra vezethető vissza, hogy mind a Jobbik, mind az LMP a Fidesz potenciális kihívójaként definiálta magát a választási kampányban, Vona Gábor és Szél Bernadett is szintén potenciális kormányfőként beszélt önmagáról, ehhez képest valóban komoly csalódást okozott, hogy nagyságrendileg nem sikerült növelni pártjaik támogatását.

Kizártak

Vona Gábor lemondott a kudarc után, a pártból pedig kiváltak a Toroczkai László vezette radikálisok, az LMP-ben viszont egészen abszurd folyamatok indultak el. A párt etikai bizottsága ugyanis sorra zárta ki a legismertebb LMP-seket, köztük Sallai Róbert Benedeket, a számos korrupciós ügyet feltáró Hadházy Ákost és mindenkit, akinek csak megfordult a fejében az együttműködés az LMP-ben hivatalosan csak „bukott baloldalnak” nevezett pártokkal, mindenekelőtt az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval. Pedig ennek révén jutott egyéni mandátumhoz például Kunhalmi Ágnes az MSZP volt budapesti elnöke – Kassai Dániel LMP-s jelölt visszalépésével –, cserébe viszont Csárdi Antal megszerezhette az LMP egyetlen egyéni képviselői helyét, mivel választókörzetében a baloldal lépett vissza. Ehhez képest az LMP etikai bizottsága Kassait is kizárta, majd a történet legabszurdabb fordulataként megbüntették Schmuck Erzsébet kampányfőnököt és Szél Bernadett társelnököt is (a másik kizárt Hadházy volt), utóbbit három évre minden párttisztségtől eltiltották, majd a döntést felfüggesztették.

Az LMP-re koncentrál

Ez azonban már sok volt Szélnek, aki az etikai bizottság határozata után bejelentette, „végig kell gondolnia a történteket”, és hetekre elvonult a nyilvánosságtól, majd kedden a Magyar Hang című hetilapban bejelentette, hogy minden párttisztségéről lemond. Ezzel teljessé vált az LMP válsága, hiszen a párt jelenlegi legismertebb és legnépszerűbb politikusát veszítheti el – a képviselőnő ugyanis a Magyar Hangnak adott interjúban nem zárta ki, hogy később más politikai formációhoz csatlakozzon, igaz, hozzátette, „jelenleg az LMP-re koncentrál”.

Irányváltás

A szervezeti válságot ideológiai zűrzavar kíséri, Keresztes László Lóránt, a Hadházy Ákos helyére választott társelnök azt nyilatkozta, a Jobbikkal és a Momentum Mozgalommal működne együtt, a közelgő európai parlamenti választások kampányában pedig a migrációt helyezné a párt kommunikációjának középpontjába.

A stratégia sikeressége több szempontból is kérdéses: egyrészt a felmérések szerint az LMP szavazóinak jelentős része inkább a baloldallal való együttműködésre hajlik, másrészt kérdés, hogy az emberi jogi szempontból liberális, eddig a zöld ügyeket, a korrupcióellenességet és a fogyasztóvédelmet politikája centrumába helyező LMP választói hogy fogadnának egy kis „migránsozást”. Beszéltünk olyan LMP-ssel, aki emiatt „katasztrofális szereplésre” számít az EP-választásokon, igaz, nem csak a maguk részéről, hanem a teljes ellenzéket tekintve. Keresztes László Lóránt stratégiája arra irányul, hogy a Jobbik–LMP–Momentum összefogás majd jobban szerepel közösen, mint az MSZP, így a jövő őszi helyhatósági választásokon ebből a pozícióból tárgyalhatnak majd az esetleges szélesebb együttműködésről.

A szabályzat túsza

Persze még egy optimista forgatókönyv esetén is kérdéses, hogy egy ilyen, a Jobbikot is magába foglaló formációval a baloldal szóba állna-e 2019 őszén. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy előbb magának az LMP-nek kellene egy összeszedett párt képét mutatnia. Ennek jelenleg legnagyobb gátja maga a párt alapszabálya, ami minden jelentősebb döntéshez a pártkongresszus összehívását írja elő, erre pedig egy kampányidőszakban nyilván nincs lehetőség. Vagyis az LMP saját szervezeti és működési szabályzatának (SzMSz) túszává vált, ennek módosítását már mindenki szükségesnek tartja a pártvezetésből. Csakhogy SzMSz-t módosítani a kongresszus 75%-os többségével lehet csak, ezt pedig egyelőre minden általunk megkérdezett LMP-s irreálisnak tartja az őszi kongresszuson.