Százak tüntettek a magyar iskolákért

A szervezők szerint a nyár elején módosított oktatási törvénynek több problémás pontja van, köztük a minimális osztálylétszámok, az iskolatanácsok jogköreinek megnyirbálása, valamint az oktatási miniszternek a törvényhez kapcsolódó, az anyanyelvi oktatásra vonatkozó rendelete, amely a szabad órák számát csökkenti. Ellehetetlenítve ezzel, hogy az iskolák növeljék az anyanyelv elsajátítására fordítható órák számát.  Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség (SZMPSZ) elnöke szerint „az elmúlt 25 év alatt ilyen antidemokratikus és szigorú törvények még a legmeredekebb Mečiari-korszak alatt sem léptek életbe”. Előrelépésnek tartja azonban, hogy az iskolák ügyében széles összefogásra került sor.  A petíciós bizottság szerint a kisebbségi iskolák esetében a minisztériumnak csökkentenie kellene az alacsony létszámú iskolákra vonatkozó fejkvótát. „Az alacsony létszámú iskolák megmentése a helyi specifikumoktól és az adott fenntartótól függ majd. Az iskolaigazgatóknak és az önkormányzatoknak kell megállapodniuk, és megtalálniuk a leghatékonyabb megoldást. Itt jöhet képbe a kihelyezett osztályok lehetősége” – mondta a Jókai Tibor. Ez utóbbiról az SZMPSZ az igazgatókkal és a polgármesterekkel is egyeztetni fog a közeljövőben.  Bugár Béla szerint csak tüntetésekkel nem lehet eredményt elérni. „Ezzel megmutatható az adott kormánynak, hogy mi nem tetszik – jelen esetben – a magyar kisebbségnek. Jó dolog a petíció is, örülök, hogy több mint 26 ezren aláírták, de ha itt leragadunk, az kevés” – magyarázta lapunknak a Híd elnöke. Szerinte azt az egy évet, amit azzal nyertek az iskolák, hogy a törvény vonatkozó rendelkezésének érvényességét elhalasztották, az iskolafenntartók nem használják ki a megoldás keresésére. Újabb halasztásban nem lehet bízni. „Egyetértettünk a pedagógusszövetséggel abban, hogy van lehetőség egy közelben működő nagyobb iskola kihelyezett tagozataként működtetni tovább a megszűnésre ítélt kisiskolát, vagy ha olyan kevés a gyerek, akkor iskolabuszokat kell beszerezni” – mondta Bugár.  A  16.30 órakor kezdődő nagygyűléshez a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Történelem Tanárok Társulása, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Csemadok, a cserkészszövetség, Komárom városa, a HÖK, a Diákhálózat, az Ondrej Dostál vezette OKS valamint az MKP, a Híd és a két utóbbi párt ifjúsági szervezete, a Via Nova ICS és a Iuven is csatlakozott. A szervezők Fehér Csabának, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökének, többszöri egyeztetést követően sem teszik lehetővé, hogy Bugár Béla és Berényi József mellett állást foglalhasson a tiltakozó megmozduláson. „Kirekesztéssel kezdődik az összefogás, bár a szervezők mereven elutasítanak, támogatjuk a rendezvény” – mondta lapunknak Fehér Csaba.  A hírt folyamatosan frissítjük!15.40 Komáromban reggel óta szakadt az eső, a hőmérséklet 14 fok körül van, ezért a szervezők a Városi Művelődési Központba menekítették át a rendezvényt. 15.59 Reméljük, senki nem marad a Klapka téren. A VMK-ba lassan szivárognak az emberek. 16.13 Egyelőre a Lévai és a Nagykürtösi járásból érkeztek buszok. 16.16 Dunaszerdahelyről több autó érkezett. A VMK befogadóképesség 600 fő, 200-300 ember lehet ott. 16.20 A színpadon a Kicsi Hang verséneklő együttes hangol, egyre többen érkeznek.  16.27 Zsúfolásig megtelt a 600 férőhelyes VMK.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"203197","attributes":{"alt":"","author":"V. Krasznica Melitta felvételei","class":"media-image","height":"362","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]16.32 Tüntetők, tüntetők mindenütt. Tele a nagyterem, kétoldalt is állnak már, és folyamatosan érkeznek. A helyszínen tartózkodó tudósítónk minden nyugat-szlovákiai magyarlakta járásból látott érkező járműveket. 16.59 Több százan kint rekedtek az esőben, nem férnek be a VMK-ba.A petíciós bizottság nevében Fibi Sándor, a város nevében Stubendek László polgármester köszöntötte a jelenlevőket. Most éppen Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke beszél.  17.32 Jókai Tibor beszédében elmondta, a kisiskolák megmentésére nincs általános recept. Akár tagintézményesítéssel, akár iskolabuszokkal, de meg kell találni azt a lehetőséget, ami helyi szinten járható.  Az esőben ázó emberek egy idő után hazamentek, már csak maroknyi csoport van kint. A VMK-ban becslések szerint 1000 ember lehet. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében Schwartz Katinka tartott gyújtó hangú beszédet, több társadalmi csoportnak is üzenve. A tanárok a kreditgyűjtés helyett a gyerekekre koncentráljanak. Az egyetemeinktől minőségi, jobban felkészült magyar pedagógusokat várunk, az iskolavezetőktől pedig a minőségi oktatás megteremtését. Schwartz szerint már a 12. órában vagyunk, ezért nagyon fontos, hogy a polgármesterek ne az iskolai önkormányzatiság megnyirbálásában legyenek érdekeltek, hanem keressék a megoldásokat. A szülők a bizalom mellett legyenek együttműködőek az iskolákkal – mondta egyebek mellett. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"203198","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"362","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]17.59 Simon Attila, a  Történelemtanárok Társulásának elnöke szerint egy megoldás van, ha kezünkbe vesszük a sorsunk irányítását, nevezzék ezt akár önigazgatásnak, akár önkormányzatiságnak, akár autonómiának. Simon köszönetet mondott mindazoknak a történelemtanároknak, akik nem a minisztériumi előírások, hanem lelkiismeretük szerint tanítják a történelmet. Horváth Zoltán, a felsőpatonyi, bezárásra ítélt kisiskola igazgatója arra szólította fel a minisztériumot, ne diszkriminálják az iskolákat. Ők például tavaly sem kaptak kompenzációt, és pályázni se tudtak kiegészítő támogatásra. Bárdos Gyula, a CSEMADOK elnöke elmondta, az itt jelenlevő embere száma üzenet a kétkedőknek, akik azt mondták, nincs szükség ilyen rendezvényekre. Bárdos szerint igenis szükség van a szimbolikus eseményekre, megmozdulásokra. A CSEMADOK elnöke hangsúlyozta, a szervezet a múltban is kiállt a magyar oktatás mellett. Ahogy az alternatív oktatás ellen megvédte iskoláit a szlovákiai magyarság, úgy most is meg fogja védeni – mondta Bárdos Gyula. 18.50 Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke emlékeztetett, amikor a magyarok nem voltak kormányon, iskoláink védelmében mindig az utcára kellett vonulni, akár az alternatív oktatás, akár az egynyelvű bizonyítványok miatt. A törvényeket a parlamentben hozzák, így megváltoztatni is csak ott lehet, ez pedig akkor lehetséges, ha ehhez kellő erőt tudunk felmutatni, ha minél több magyar képviselő lesz – mondta. „Ezt elérhetjük külön-külön is, de összefogással könnyebb, és mi erre nyitottak vagyunk” – tette hozzá.  Bugár Béla, a Híd elnöke szerint rendszerszintű megoldásokra van szükség, a jelenlegi helyzeten pedig csak akkor tudnak változtatni, ha kormányra kerülnek.  A Híd elnöke szerint nem igaz az, hogy az oktatásra nincs pénz. Ha tisztességes CT-vásárlások és autópálya-építések jellemeznék az országot, akkor az oktatásra is több pénz lenne az ellenzéki párt elnöke szerint. Bugár szerint cselekedni kell, nem lehet a csodára várni. A politikus szerint az önkormányzatokon is sok múlik, akik már most felkészülhetnek a helyzetre. Bugár hangsúlyozta, ellenzékből annyit tudtak elérni, hogy egy évvel kitolták az iskolabezárások határidejét illetve szlovák politikusokat is rávettek a petíció aláírására. 

18.59 Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt elnöke elmondta, hat év után van olyan rendezvényen, ahol semmit nem értett az elhangzottakból, mégis érezte, hogy jó helyen van, a sajátjai között van. Dostál a 2009. szeptember 1-jei dunaszerdahelyi nagygyűlésen is felszólalt.

Dostál elmondta, a kormány nem bízik saját állampolgáraiban, azért igyekszik korlátozni őket. A kormány nem viszonyul egyformán minden állampolgárhoz, és nem veszi figyelembe a kisebbségek speciális igényeit. Dostál szerint a szülőkre és a pedagógusokra kellene hagyni, hogy mit tanítsanak az iskolákban, nem pedig minisztériumi hivatalnokokra. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"203199","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]19.03 A tiltakozó megmozdulás a következő nyilatkozat elfogadásával zárult: Mi, a színvonalasabb magyar nyelvű oktatásért  2015. szeptember 25-én Komáromban rendezett nagygyűlés résztvevői és szervezői a következő állásfoglalást fogadtuk el: Kitartunk a petíciónkban megfogalmazott követelések mellett, amelyeket 26 452 polgár támogatott aláírásával, s amelyeket az oktatási minisztérium 2015. július 16-án mint megalapozatlanokat, elutasított. A kisebb iskolák megszüntetését asszimilációs lépésnek tekintjük, és ezért követeljük, hogy a kisebbségek nyelvén oktató alap- és középiskolák esetében az oktatási minisztérium tegye lehetővé az iskolafenntartók számára az előírt minimális osztálylétszám csökkentését. Követeljük, hogy az oktatási minisztérium tekintse partnernek a magyar és más kisebbségi pedagógusokat, szülőket  és a képviselőiket, ne döntsön rólunk nélkülünk. Követeljük, hogy a magyar iskolák számára megfelelő önálló, nemcsak  formálisan működő osztály  létesüljön  az oktatási minisztériumban, az Állami Pedagógiai Intézetben és a Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetében. Ezekre a munkahelyekre nyilvános pályázatot hirdessenek meg, feltételül szabva a magyar nyelv ismeretét. A nyilatkozatot Andrej Kiska államfő, Robert Fico kormányfő, Peter Pellegrini házelnök és Juraj Draxler oktatási miniszter kapja meg.  A megmozdulás a Himnusz eléneklésével zárult.