Szakértő a védelmi megállapodásról: Washington megkerülhetetlen

Hétfőn az államfő, Zuzana Čaputová egy mukareggeli keretében találkozott Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnökkel és Boris Kollár (Sme rodina) parlamenti házelnökkel. A három legfőbb közjogi méltóság, egyéb belpolitikai témák mellett, az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodásról is egyeztetett. A találkozó után Kollár a TASR hírügynökségnek elmondta, pártja számára alapvető kérdés, hogy az egyezmény megkötése után is megmaradjon a parlament döntési joga abban, hogy az ország területére léphetnek-e idegen katonák, illetve telepíthetnek-e ide atomfegyvereket. Az szerződés tervezetét már megszavazta a kormány, de a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia. Kollár szerint Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszternek és Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyi tárcavezetőnek kell majd válaszolnia a frakciójuk képviselőinek ezzel kapcsolatos kérdéseire. A házelnök kijelentette, az idegen katonákra és az atomfegyverekre vonatkozó kitételre világos válaszokat akarnak. Ellenkező esetben az ügyben nem biztos, hogy egységesek lesznek. Hozzátette, már most látszik, három-négy képviselő tartózkodhat a szavazás során. Martina Borguľa (Sme rodina), a parlament külügyi bizottságának tagja például korábban úgy nyilatkozott, nem fogja támogatni a megállapodást. Szerinte ugyanis az amerikai nagykövetség az ügyben elmulasztotta meggyőzni az ellenzéki Smer és Hlas pártokat. Több koalíciós képviselőnek pedig kérdései vannak a megállapodással kapcsolatban.

Akik támogatják

Heger a találkozó után a közösségi oldalán azt írta, Szlovákiának partnerként kell viselkednie. „Ellenkező esetben szövetségesek nélkül marad” - tette hozzá. Kiemelte, a három közjogi méltóság egyeztetésén is nyíltan támogatta az Egyesült Államokkal kötendő megállapodást, amely szerinte az európai biztonságpolitika és Szlovákia védelmi képességeinek megerősítését jelenti. A kérdésben egységes fellépésre szólította fel az ország demokratikus erőit. Egyben arra is utalt, hogy az egyezménnyel kapcsolatban sok dezinformáció kering. „Ezt a szerződést már 23 ország aláírta, beleértve a NATO keleti határvidékének összes államát, így Magyarországot és Lengyelországot is. Meggyőződésem, hogy ez a helyes lépés a védelmünk megerősítése érdekében" - fogalmazott a miniszterelnök a TASR-nek adott nyilatkozatában.

A külügyminiszter a Rádio Expres műsorában hétfőn hosszasan magyarázta a szerződés tartalmát. Rámutatott, a térség országaival az USA a 2014-es orosz agressziót, a Krím annektálását követően írt alá hasonló szerződéseket. A tárcavezető szerint a NATO-ban való együttműködésen túl azért van szükség a kétoldalú megállapodásra az amerikaiakkal, mert az utóbbi dokumentum adja meg a két ország fegyveres erői közti kooperáció gyakorlati kereteit. „Így azt, milyen feltételek mentén haladhatnak át, milyen feltételek mellett tárolhatják itt a felszerelésüket, vagy milyen feltételek érvényesek arra, ha valamilyen bűncselekmény történik" - magyarázta Korčok. De kiemelte, továbbra is érvényes, hogy a külföldi katonák Szlovákiába érkezését jóvá kell hagynia a parlamentnek. Korčok elutasítja a megállapodás azon értelmezését, hogy a szlovákiai légibázisokat és légteret átengednék az amerikaiaknak, az atomfegyverek telepítését pedig más nemzetközi szerződések tiltják.

Akik ellenzik

Ahogy arról beszámoltunk, a Robert Fico vezette Smer élesen ellenzi a megállapodás megkötését. Azt állítják, hogy idegen katonák és kísérőszemélyzetük érkezhetne az országba, illetve, hogy az egyezmény értelmében Szlovákia lényegében átengedi a katonai reptereit és légterét az Egyesült Államoknak. Mindez szerinte azt szolgálja, hogy az USA fegyveres erői közelebb legyenek az orosz határhoz. A Smer vezetője azt szeretné, ha a megállapodást elutasítaná a parlament és újratárgyalnák azt az amerikai féllel. A Smer az üggyel kapcsolatos kérdésben még népszavazást is kezdeményezne. Ez utóbbival kapcsolatban rendkívüli parlamenti ülést is indítványoztak, amelyet a keddi napra tűztek ki. A szintén ellenzéki Hlas ugyancsak ellenzi a megállapodást, szerintük a dokumentum jogi kérdéseket vet fel. Egyben felszólították az államfőt, hogy utalja a tervezetet az Alkotmánybíróság elé.

A kormány a múlt héten szerdán szavazta meg a Szlovákia és az Egyesült Államok közötti, védelmi együttműködésről szóló megállapodást (DCA). A dokumentumot – amely lehetővé tenné az amerikai fegyveres erők számára a Malacka melletti Konyhán és a Szliácson lévő katonai repülőterek, esetlegesen más létesítmények használatát – annak aláírása után még jóvá kell hagynia az parlamentnek, és ratifikálnia kell az államfőnek is. A kormány tagjai kijelentették, hogy a megállapodás nem veszélyezteti Szlovákia szuverenitását és függetlenségét. Az egyezmény keretében az USA 105 millió dollár értékben újítaná fel a szóban forgó reptereket, de földalatti üzemanyag-tárolókat is kialakítanának. Ugyanakkor tárolhatnának itt különböző felszereléseket, alkatrészeket, amelyeknek az őrzését is az USA fegyveres erői végeznék.

A szakértő szerint

Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora elmondta, az Egyesült Államok – és a nagyhatalmak általában, még Franciaország és az Egyesült Királyság is – arra törekszenek, hogy a világ bármely pontját elérhessék a legrövidebb idő alatt. „Ez egy elképesztő logisztikai kihívás, mert a repülőgépeknek tankolni is kell, a szállítmányokat át kell pakolni, az embereket el kell látni" – mutat rá azzal, hogy ehhez szükségesek a szóban forgó bázisok. Hozzátette, ez mind az USA-nak, mind az adott szövetségesének egy kétoldalú együttműködési lehetőség, hiszen a gyakorlatozástól a szállítmányozáson át rengeteg opció nyílik meg. Ez ugyan sokszor a NATO-n belül is lehetséges, de ez utóbbi eset kisebb mozgásteret ad az adott országnak. „Ahogy például a Pápán állomásozó C17-es gépek repülési idejét sem az összes NATO-tag, hanem az erről szóló egyezményben résztvevő országok közt osztják el" – említette a Magyarország hasonló megállapodása egyik következményét.

Feledy szerint a Közép- és Kelet-Európa régi kihívása, hogy saját erejéből képes-e megvédeni magát. „Az évszázadok azt mutatták, hogy ez nem lehet sikeres a nagyhatalmi szövetség nélkül. Az orosz haderő komoly fenyegetést jelent, amellyel szemben nem lehet egyik napról a másikra felépítkezni” – mondta. A szakértő szerint az előretelepített eszközök és az együttműködés értelme az, hogy a szóban forgó haderő képviselői már az adott ország területén vannak, ismerik a helyi viszonyokat, szállítási körülményeket, megvannak az operatív kapcsolatok. „Ennek felbecsülhetetlen jelentősége van bármely konfliktus esetén” – véli a szakértő. Rámutat, az infrastrukturális beruházásoknak, amelyeket az USA eszközöl az ilyen bázisokon, komoly keresletteremtő hatása lehet. Feledy szerint a NATO és az egyéb nemzetközi szervezetekben való jelenlét nem váltja ki a kétoldalú kapcsolatok szükségességét, sőt: a kisebb országok számára ez a diplomácia nagyon fontos szintje.

Azzal kapcsolatban, az egyezmény célja lehet-e, hogy az Egyesült Államok hadereje közelebb legyen az orosz határhoz, a szakértő elmondta, az amerikaiak már ott vannak Lengyelországban, Romániában és a Fekete-tengeren, a balti országokban is. „Szlovákia a klasszikus geopolitikai értelemben már nem elengedhetetlenül szükséges része egy területi rálátás biztosításának. Sokkal inkább szlovák érdek az, hogy amerikai csapatok fontosnak lássák a szlovák-amerikai együttműködést” – magyarázta. Feledy hozzátette, az amerikai érdek nem azonos az unióssal, ám jelenleg az unió és a tagállamok katonaságai előtt még egy két évtizednyi komoly munka és beruházás áll, hogy önállóbban el tudják látni a térség biztonságpolitikai igényeit. „Különösen, ha Oroszországról van szó. Washington 2022-ben nem megkerülhető” – tette hozzá. A szakértő megjegyezte, szinte kizárt, hogy az USA szárazföldi művelettel számoljon. „Az már egy nagyon rossz forgatókönyv, ha amerikai bakancsokat kell orosz bakancsokkal szemben számolgatni” – utalt szárazföldi haderők létszámára.