Šutaj Eštok élesen bírálja a menekültegyezményt, de a minisztériuma „teljesíti a kötelezettségeit”

Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter attól tart, hogy az EU migrációs megállapodása nem lesz képes megakadályozni a migrációval kapcsolatos problémákat. A miniszter erről a Hlas mai sajtótájékoztatóján beszélt, és bírálta a szerinte „hamis” kötelező szolidaritást. Nem ért egyet sem a kötelező kvótákkal, sem az illegális migránsok után fizetendő összegekkel. 

„Nem értünk egyet a kvótákkal, amelyek arra köteleznék Szlovákiát, hogy törvényben rögzítse azoknak az illegális migránsoknak a számát, akiket Szlovákiának be kellene fogadnia”

 – jelentette ki Šutaj Eštok. 

A menekültegyezmény azonban nem kötelezi ilyen törvényi előírás elfogadására a tagállamokat, ráadásul a menekültegyezmény szlovákiai alkalmazását tartalmazó törvényt a parlament már elfogadta. 

„A kapcsolódó jogszabály 2026. június 12-én lép hatályba, így a mi körülményeink között az új, nemzetközi védelemről szóló törvény váltja fel az eredeti menekültügyi törvényt”

 – tájékoztatta lapunkat a belügyminisztérium. 

Belügyminisztérium: a kötelezettségeinket teljesítjük 

A tárca a vezetőjénél megengedőbb hangnemben beszél a menekültegyezményről is, amelyhez június elején az Európai Parlament és az Unió Tanácsa végrehajtó rendeletet fogadott el. Ez szabályozza azoknak a kitelepítését, akik nem kapták meg a menekültstátuszt az EU-ban. Ez a megállapodás legvitatottabb eleme, az úgynevezett „return hub”-okat, vagyis az EU-n kívüli visszatérési központokat ugyanis harmadik országokban akarják létrehozni. Ezzel az intézkedéssel például a belügyminisztérium teljesen egyetért. 

„Támogatjuk az előzetes politikai megállapodást a migránsok visszatérésére vonatkozó szabályok szigorításáról, az úgynevezett visszatérési központok harmadik országokban történő létrehozásáról, valamint a kiutasítási eljárás egyszerűsítéséről és felgyorsításáról”

 – írta lapunknak a belügyminisztérium. 

A kötelező szolidaritást ugyan a tárca is bírálja, de azt írja, hogy a menekültegyezményből fakadó kötelezettségeit Szlovákia teljesíti. 

„Egyúttal tervezzük az ebből a megállapodásból fakadó valamennyi kötelezettségünk teljesítését, csakúgy, mint a migrációs és menekültügyi paktum esetében, a úgynevezett kötelező szolidaritás területén megfogalmazott alapvető kifogásaink ellenére is”

 – válaszolta a szaktárca lapunk kérdésére. 

2024-ben fogadta el az Unió 

Az EU migrációs megállapodása az unión belüli migráció kezelésére szolgáló kötelező szabályok összessége, és közös uniós menekültügyi rendszert hoz létre. A paktumot 2024-ben fogadták el, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország ellene szavazott. 

A paktum része a kötelező szolidaritási mechanizmus, amely vagy a migránsok áthelyezését írja elő, vagy 20 ezer eurós szolidaritási hozzájárulást ír el minden be nem fogadott migráns után, ami kiváltható operatív és technikai támogatás nyújtásával azoknak az államoknak, amelyek a legnagyobb migrációs nyomásnak vannak kitéve. 

A megállapodás ugyanakkor együttműködési kötelezettséget ír elő az Unióból kiutasított menekültek számára is, például az azonosításhoz szükséges adatok megadását, az úti okmányok beszerzésében való részvételt, illetve a visszatérési eljárás akadályozásának tilalmát. Aki nem működik együtt, azzal szemben szankciókat alkalmazhatnak a tagállamok: csökkenthetik a nemzeti jog alapján járó juttatásokat, megtagadhatják az önkéntes hazatérést ösztönző támogatásokat, és ahol ezt a nemzeti jog lehetővé teszi, akár büntetőjogi szankciók, köztük szabadságvesztés is alkalmazható.