Strasbourgba küldené Krasznait

– Körülbelül hét olyan magyarországi településen akarnak szlovák kisebbségi önkormányzatot alakítani, ahol senki sem vallotta magát szlováknak. A szerző felvételeMár ismert azon települések listája, amelyeken kezdeményezték a szlovák kisebbségi önkormányzat alakítását. Ha minden kezdeményezés sikeres lesz, ötvennel több szlovák önkormányzat alakul Magyarországon. Miben látja e nagyfokú érdeklődés okát?

Az Országos Szlovák Önkormányzat is igyekezett, hogy növekedjen a szlovák önkormányzatok száma, hiszen nem hivatalos adatok szerint Magyarország 101 településén élnek szlovákok. Természetesen megtörténhetett, hogy hagyományos szlovák településekről elköltöztek az emberek, és most másutt is élni akarnak a lehetőséggel, hogy képviseletük legyen. Van erre lehetőség, mert a törvények engedélyezik a kisebbségeknek az önkormányzatok megalakítását. Ez a rendszer támogatások igénylését, különféle programok megvalósítását is lehetővé teszi. Úgy gondolom, hogy az emberek vállalni akarják gyökereiket. Ám a szám, amit említett, nekem kicsit magasnak tűnik. Vannak olyan szlovák települések, ahol nem kezdeményezték a kisebbségi önkormányzat megalakulását, de olyanok is, amelyekről nem tudtunk, amelyek nem kapcsolódtak be a szlovák kulturális életbe.

Krasznai József, a zámolyi cigány családok képviselője, a Roma Parlament alelnöke – ahogy az a sajtóból kiderült – szlovák kisebbségi önkormányzat megalakítását kezdeményezte Székesfehérvárott. ĺgy akarja a törvényi szabályozás hiányosságaira és ellentmondásaira felhívni a figyelmet. Mi a véleménye erről a megmozdulásról?

Amikor először olvastam, megrökönyödtem, hogy ezt a magyar törvények lehetővé teszik. Megengedik, hogy bárki képviselhesse azt a kisebbséget, amelyik neki szimpatikus. Azt azonban nem kötik ki, hogy az adott kisebbséghez kell tartoznia. De hogy egy kisebbség minket, magyarországi szlovákokat használjon arra, hogy rámutasson a törvények hiányosságaira, ez engem személy szerint sért. Erre vannak más lehetőségek is. Ilyen dolgokkal kellene Strasbourgba mennie tiltakozni, de nem megy. Ez nemzetiségünk meggyalázása. Vannak erre más lehetőségek: beszélhetne a parlamenti képviselőkkel erről a problémáról. Ez a viselkedés méltatlan, mert csak a választások előtt beszél a gondokról, eddig nem érdekelték.

Mely törvények foglalkoznak a kisebbségek képviseletével?

Három törvény rendelkezik a kisebbségekről és a képviseletről. Már az előző parlamenti ciklusban is volt szó a kisebbségi és a választási törvény, valamint az alkotmány módosításáról. Ezek azonban kétharmados törvények, és ahogy a jelenlegi politikai paletta fest, illetve az elmúlt ciklusban is festett, nincs esély a módosításukra.

Hány ilyen kezdeményezésről tudnak? Krasznai azt mondta, több ilyen van.

Az ő elmondása szerint öt megyében 17 településen jártak el a romák hasonlóan. Nem mondta azonban, hogy csak szlovák önkormányzatok megalakítását kezdeményezték. Valószínű, hogy más kisebbségekről is szó van, nem csak a szlovákokról. Az én számításaim szerint – ez nem pontos adat – a szlovák kezdeményezések között hét „problémás” van. Szeptember elején tanácskozik az elnökségünk, addig a regionális tanácsnokok a hozzájuk tartozó településeken felmérik a helyzetet. Persze a választási bizottságok nem kötelesek tájékoztatni senkit.

Mit tehet az Országos Szlovák Önkormányzat az ilyen kezdeményezések ellen?

Csak a nyilvánossághoz fordulhatunk. Azokon a helyeken, ahol kezdeményezték az önkormányzatok megalakítását, megszólíthatnánk a szlovákokat, hogy jelöltessék magukat kisebbségi képviselőknek. Ez azonban rendkívül időigényes, és nem is biztos, hogy járható út. A „problémás” települések zömében ugyanis senki sem vallotta magát szlováknak a népszámláláskor. Bízunk abban, hogy ezeken a helyeken nem lesznek sikeresek a választások.

Az előző választási ciklusban a magyarországi románoknak és örményeknek volt hasonló problémájuk, a szlovákoknak azonban nem.

Volt egy település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol tudomásunk szerint nem élnek szlovákok, de megalakult a kisebbségi önkormányzat. Ők sem jelentkeztek, de mi se kerestük őket.

Szeptember elejéig jelentkezhetnek azok a civil szervezetek, amelyek önkormányzati jelölteket támogatnak. Eddig egyetlen szlovák szervezet sincs regisztrálva.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felkért minket, hogy a kisebbségek képviselőit társadalmi szervezetek jelöljék – így meg lehetne akadályozni a „nem kívánt” önkormányzatok megalakulását. De a közhasznú társadalmi szervezetek nem vehetnek részt a politikában. A magyarországi szlovák társadalmi szervezetek zöme pedig közhasznúként működik.

Említette a népszámlálást. Nemrégiben jelentek meg a hivatalos adatok, amelyek szerint – valljuk be – a szlovák kisebbség száma még mindig nem éri el a becsült 100 ezer főt.

Ahol a szlovák kisebbségi önkormányzat vagy a társadalmi szervezet jól működik, ott nőtt a nemzetiségüket vállalók száma. Szerintem ez attól függ, hogy milyen számlálóbiztos kérdezte az embereket. Mivel a nemzetiséget és a vallást érintő kérdésekre a válaszadás nem volt kötelező, meglehet, hogy a számlálóbiztosok kihagyták ezeket. Vagy az emberek nem akartak válaszolni rájuk, vagy félnek a kitelepítéstől.

Tíz évvel a rendszerváltás után?

Igen. Például az Alföldön egyszer látogatást tettek szlovák politikusok, s egyikük felvetette, hogy ha itt nem tetszik nekik, akkor mehetnek Szlovákiába. Nem volt több kérdés, és az emberek csendben kiszivárogtak a teremből. Itt vannak eltemetve a nagyszüleik, nem akarnak innen elmenni.

De akarnak szlovák kisebbségi önkormányzatot alakítani.

Lehet, hogy az a maroknyi ember ebben látja a megváltást, hogy a magyarországi szlovákság ne tűnjön el. De ez attól is függ, hogy a faluban van-e legalább egy olyan ember, aki tudatosítja ezt a küldetést. Például egy Budapest melletti település – nem akarom megnevezni – lakodalmas hagyományairól híres. Azt azonban senki sem tudja, hogy ott valaha szlovákok éltek. Most jelentkezett egy fiatalember, akinek talán csak a nagyanyja beszélt szlovákul, ő mégis megpróbálja egy kis csapattal újraéleszteni a hagyományokat.