Sólymos: több lesz az ellenőrzés

Mit tart a legfontosabb újításnak ebben a törvényben?

Első ízben született olyan jogszabály, amely egyértelműen kimondja, hogyan viszonyuljunk a védett vízgazdálkodási területekhez. A törvény a környezetvédelmi, a mezőgazdasági és az egészségügyi minisztérium együttműködésének eredménye. Egyértelművé vált, hogy kinek mi a jogköre, így ez a három tárca egységesen tud majd fellépni például a talajt szennyező vegyszerek használata ellen. A másik fontos dolog, hogy rendszeresen tájékozatni szeretnénk az érintett területen élő lakosokat a vízkészlet állapotáról, úgyhogy ha valami probléma merülne fel, akkor azonnal tudomást szereznének róla.

A jogszabálynak köszönhetően elkerülhetők lesznek a jövőben a tavalyi atrazinszennyezéshez hasonló eseteket?

A lex Csallóköz szabályozni fogja az egyes vegyszerek használatát. Az atrazint 8-10 éven keresztül használták folyamatosan a Csallóközben, több mint 40 ezer kilogrammot szórtak szét az utóbbi években. Ezért is fontos ez a törvény, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő.

Hogyha már évek óta tudtak az atrazin használatáról, akkor miért csak most hozták ezt a törvényt?

Hogy korábban mit lehetett volna csinálni az ügy érdekében, azt nem tudom, én azért vagyok felelős, amit most csinálok. Egy biztos: 2009-ben rájöttek, hogy az atrazin mérgező, utána már betiltották a használatát. Egy korábbi példát említve: az 1970-es években a DDT nevű vegyszerről azt hitték, hogy egy csodaszer, és szintén nagy mennyiségben szórták szét a területeken. A későbbi vizsgálatok végül bebizonyították, hogy kártékony hatásai is vannak az emberi szervezetre. Ugyanez a helyzet az atrazinnal is. Azt, hogy milyen vegyszereket lehet használni, mindig az adott normák határozzák meg, s ezen normák betartását fogja elősegíteni az új törvény is.

Milyen mértékben fogja érinteni a lex Csallóköz a mezőgazdászok tevékenységét?

Nem fog nekik komoly problémákat okozni. Az biztos, hogy gyakrabban ellenőrzik majd a vegyszerek használatát. Ezen kívül olyan tevékenységeket is ellenőrizni fogunk, amilyeneket ezelőtt nem: például a golfpályákon használt vegyszereket.

Az új törvényt többen is bírálták. Egyes szakemberek szerint nem hoz változásokat, ezért a vizek védelme a továbbiakban sem lesz elég hatékony…

Azok a törvények, amelyek eddig szabályozták a vegyszerek használatát, már így is elég szigorúak voltak. Hoztunk még pár új megszorítást, de az igazi probléma ott volt, hogy nem volt igazán jól koordinálva a három minisztérium és a hozzájuk tartozó intézmények munkája és jogkörei. A környezetvédelmi minisztérium főleg a talajvizekkel foglalkozott, a mezőgazdasági minisztérium inkább a felszíni vizekkel törődött, az egészségügy pedig már azt a vizet ellenőrizte, amelyik a vízcsapból folyik. Mindenki csinálta a saját munkáját, de nem volt semmilyen összhang, ami a csallóközi atrazinszennyezés során is megmutatkozott. Az intézmények összehangolódása már egy nagy előrelépést jelent. Emellett a már meglévő intézkedéseket valamint a megújultakat is hatékonyabb módon fogjuk tudni ellenőrizni és betartatni.

A vízszennyezésért nagyban felelős a lakossági szennyvíz, ugyanis a csallóközi falvak egyharmadánál nincs megfelelően kiépítve a csatornarendszer. Mennyire változtat majd ezen a lex Csallóköz?

Egy pályázati felhívást tettünk közzé a minisztérium környezetvédelmi operációs programjából. A rendelkezésre álló keret jelenleg 25 millió, ehhez az állam még négymillióval járul hozzá, így összesen 29 millió eurót lehet csatornahálózatok kiépítésére fordítani. A minisztériumban azon dolgozunk, hogy jövőre az állami költségvetésből még nagyobb összeget kapjunk erre a célra.

Van valamilyen elképzelés, hogy mikorra lesz teljes a csatornarendszer Csallóközben?

Ezt így nehéz lenne megmondani. A csatornarendszer befejezéséhez több száz millió euró kellene, ennyi pénzünk pedig nincs. Mindezek ellenére még soha nem költöttünk olyan jelentős összeget a csatornahálózat bővítésére, mint amennyit a következő években fogunk.

Mikor lép életbe a törvény?

Szeptemberben lesz a törvény első olvasata, októberben vagy novemberben pedig a második. Úgy gondolom, hogy január 1-től léphetne hatályba.