Sólymos: A kormány nem foglalkozik a klímaváltozással

„Ha nem korlátozzuk a károsanyag-kibocsátást minden ágazatban, a hőmérséklet emelkedése és a szélsőséges időjárási jelenségek a globális károknál is sokkal nagyon helyi károkat fognak okozni” – nyilatkozta a TASR-nek Sólymos. Rámutatott, hogy a Zöld háztartás pályázatai iránt óriási az érdeklődés, de minimálisak a források. „Ezeket a maximumra kell emelni, hogy minél több háztartás állhasson át megújuló energiaforrásokra” – mondta és hozzátette, hogy a finanszírozásnak nem kellene gondot jelentenie, mivel a fenntartható fejlődés terén elegendő pénz áll rendelkezésre, főleg ami az uniós forrásokat illeti.

Rámutatott, hogy az energiahatékonyság támogatása csökkenti a fogyasztást, az energiaszámlákat és a károsanyag-kibocsátást. „Ne feledkezzünk meg az állami kezelésben lévő 15 ezer épületről sem. A többségüket még az 50-es, 70-es években építették, ennek megfelelő az energiaigényük is” - mondta.

Sólymos szerint az államnak ezen a területen is az uniós források maximális felhasználására kellene törekednie. „Megfelelő feltételeket és kereteket kellene biztosítani a gazdaság és az egész társadalom dekarbonizálására. Ezzel a témával külön kellene foglalkoznia a miniszterelnöknek is, a döntéseket pedig összehangoltan, szakmai alapokon meghozni, populizmus nélkül, és nem az erő pozíciójából” – tette hozzá.

Sólymos szerint az energiaválság kezelésénél sem használják ki a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket, sem a háztartások, sem a vállalatok szintjén. „Remélem, hogy jövőre Szlovákia bemutatja átfogó támogatási programját, amely tartalmazni fogja a megújuló energiaforrások maximális támogatását minden területen, ahol ennek értelme van” – jelentette ki Sólymos, rámutatva, hogy a fosszilis energiaforrások nemcsak a klímát károsítják, hanem az ukrajnai háború miatt bizonytalanná vált a beszerzésük is.

Figyelmeztetett, hogy az energia 35 százalékát az ipar használja fel Szlovákiában, a cseh állam pedig kamatmentes hitelprogramot indított a vállalkozások megújuló energiaforrásokra való átállásának támogatására. „A kölcsönt az energiaköltségek valós megtakarításaiból lehet törleszteni, ez egyszerű és elegáns megoldás, melynek nincs hatása az állami költségvetés bevételeire” – mutatott rá Sólymos.

További lépés az ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése, különös tekintettel a természetbarát erdőgazdálkodásra, a tájépítészetre, a vízmegtartó megoldásokra és az ökologikus városfejlesztésre. „De az elsődleges a károsanyag-kibocsátás csökkentése” – hangsúlyozta Sólymos.

Čaučík szerint a szegényebb vidékeken egyfajta megoldást jelent a tűzifaprogram, továbbá a biodiverzitás és a vizek védelme, a csapadékmegtartás, a műtrágyahasználat visszaszorítása az istállótrágya felhasználásával. Emellett növelni kell az ország mezőgazdasági önellátását a kistermelők áruihoz való hozzáférés támogatásával, az úgynevezett „farmtól az asztalig” programmal.