Sokan a magyarok elvándorlásától tartanak

A népszavazás kapcsán főleg attól tartanak, hogy ez a határon túli magyarok Magyarországra vándorlásához vezethet, noha a magyar külpolitika utóbbi 15 évének egyik prioritása a szülőföldön való megmaradás és boldogulás elérése. Annak idején a kedvezménytörvényt is ezzel a céllal fogalmazták meg.

Szlovákiából minden bizonnyal alig akadna, aki a magyar állampolgárság megszerzése után Magyarországra költözne, hiszen ezt a jelenlegi körülmények közt is megteheti. Kevés olyan ember akad, aki a választásokon való részvétellel bele akarna szólni a magyar belpolitikába. Az még kevésbé valószínű, hogy feladná adózását Szlovákiában, amely jóval alacsonyabb terhet ró az állampolgárra, mint a magyar. Vagy ha ezt meg is tenné, nem az állampolgárság megszerzése szolgálná erre az okot.

Sokkal bonyolultabb a kérdés azonban olyan országokban, mint Ukrajna, Szerbia vagy éppen Románia.

Kárpátalján kimondottan tiltják a törvények a kettős állampolgárságot, igaz, ez a klauzula az oroszok miatt került az alkotmányba. Egyes számítások szerint a 152 ezer ukrajnai magyarból körülbelül 120 ezer kérvényezné a magyar állampolgárságot, ha tehetné. Ezek nagyobb része valószínűleg át is települne Magyarországra.

Vajdaságban a többség akarna kettős állampolgárságot, de nem települnének ki. Aki át akart települni Magyarországra, az már megtette az elmúlt tizenöt évben – mondta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztő-helyettese a Magyar Távirati Irodának.

Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége a közvélemény-kutatá-sok szerint helyeselné a kettős állampolgárságot, ugyanakkor sokan kitelepülnek, ha megkapják – mondta Markó Béla a Szabadság napilapnak. Az RMDSZ által korábban nyilvánosságra hozott adatok szerint az erdélyi magyarság 80-90 százaléka jó dolognak tekinti a kettős állampolgárságot, több mint 60 százaléka igényelné azt, de az igénylők 14 százaléka rögtön kitelepedne. (-rn-, mti)