Népszavazási krónika

1989. november 26. – Az első országos ügydöntő népszavazást az SZDSZ kezdeményezte 1989 őszén a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget. A referendumon a választópolgárok 58,03 százaléka vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt.

1990. július 29. – A köztársasági elnök közvetlen választása ügyében 1990 tavaszán az MSZP támogatásával a kezdődött aláírásgyűjtés. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt.

1997. november 16. – A NATO-csatlakozásról megtartott ügydöntő népszavazás kérdése volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A harmadik országos ügydöntő referendumon az összes választópolgár 41,50 százaléka vett részt és 85,33 százalékuk mondott igent.

2003. április 12. – Negyedik ügydöntő népszavazáson az ország európai uniós csatlakozásáról kellett dönteni. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka járult az urnákhoz. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka, az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mondott a belépésre. Az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16,24 százaléka utasította el.

2004. szeptember 13. – Az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás időpontját a magyar köztársasági elnök tűzi ki. (sk)