Elvileg elképzelhető a kettős állampolgárság

Nem árt tudatosítani, hogy a kettős állampolgárság számos kérdést és nehézséget vet fel: melyik államban legyen az illető katona, adminisztrációs nehézségek, hol fizessen adót, milyen szabályok szerint házasodjon (eltérő lehet például a házassági életkorhatár). A problémák elkerülése végett igyekeznek az államok csökkenteni a kettős állampolgárság lehetőségét – például le kell mondani az előző állampolgárságról, ami azért problematikus, mert ilyenkor az illetőnek az eredeti államával megszűnik a kapcsolata, és az nem tudja segíteni; ezért gyakran nemzetközi szerződésben zárják ki ennek lehetőségét. Bár a szlovák alkotmány megengedi a kettős állampolgárságot, aki két ország polgára egyszerre, az Szlovákiában nem tölthet be állást az igazságügyben, az államigazgatásban, a diplomáciában és a titkosszolgálatnál. Parlamenti képviselő viszont lehet. Alkotmányunk szerint, ha az állandó lakhely Szlovákiában van, a választásokon is részt vehet.

A Szlovák Köztársaságnak csak Csehországgal van a kettős állampolgárságot kimondottan megengedő szerződése, ezzel szemben a volt Csehszlovákia Magyarországgal még 1961-ben korlátozó szerződést írt alá, amit a mai napig nem mondtak fel, ám az uniós csatlakozással érvényét vesztette. Magyarországgal kapcsolatban a gyakorlat általában az volt, hogy amíg véletlenül nem derült ki, hogy valaki két ország állampolgára, addig minden rendben volt. Viszont ha rájöttek, bonyodalmak merültek fel. A magyar jogban eddig a gyakorlat az volt, hogy valaki csak addig volt tekinthető magyar állampolgárnak, ameddig más állampolgársága be nem bizonyosodik. (sza)