Sok tévhit terjed a menekültekről

Az egyik legnagyobb tévhit a menekültekkel kapcsolatban a számukra vonatkozik, állítja Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szlovákiai képviseletének vezetője. „A Gallup Intézet 180 országban végzett felmérése szerint az emberek általában 3–10-szeresen túlbecsülik az országukban élő menekültek számát” – jelentette ki a szervezet vezetője. Ez vonatkozik Szlovákiára is, ahol a térségünket tekintve a legalacsonyabb az itt élő külföldiek aránya. Tavaly összesen 93 300 külföldi élt és dolgozott Szlovákiában, ez a teljes lakosság 1,7%-a, ami a 6. legalacsonyabb érték az unióban. Ezek többsége – 55,8 százaléka – azonban uniós tagállamból érkezett, közülük is a legtöbben a szomszéd országokból – Csehországból, Magyarországról, Lengyelországból vagy Ausztriából.

További nagy hányadot tesz ki az ukrajnai „migránsok” vagy inkább vendégmunkások aránya, amely 14% körül mozog. Velük együtt a harmadik országokból – vagyis az unión kívülről – érkezettek száma mintegy 35 ezer fő, a többségük rendes munkavállalói vízummal érkezik. A tényleges menekültek – akik menekültjogi státust szereztek – száma elenyésző, Szlovákia ugyanis évente csak néhány tucat embernek ad menekültstátuszt. „Tavaly mintegy 170-en kaptak, de csak azért, mert a kormány befogadott 150 szíriai keresztény menekültet, őket leszámítva alig húszan kaptak menekültstátust” – mondta Zuzana Števulová, az Emberi Jogi Liga vezetője.

Az sem igaz, hogy a menekültek több bűncselekményt követnek el, mint a szlovákiai állampolgárok, körükben a bűncselekményt elkövetők aránya 1,4%, és folyamatosan csökken.

Števulová szerint sokszor a hibás információk vagy félinformációk okozzák a lakosság félelmeit. „A napokban megjelent egy hír, amely szerint egy afgán menekült megkéselt két fiatalt. Csak azt nem tették hozzá, hogy a bántalmazott fiatalok is afgánok voltak, akik még gyerekként kaptak menekültstátust” – mondott egy példát a félinformációra a szakember. Szerinte ebben a rendőrség is hibás, mivel csak az elkövetők állampolgárságát hozzák nyilvánosságra, az áldozatokét nem.

Nem igaz az sem, hogy elveszik a munkát a hazaiak elől. „Külföldi, több menekültet befogadó országok tapasztalatai szerint maguknak teremtenek munkahelyet, az állami költségvetés számára több bevételt jelentenek, mint kiadást” – mondta Vatráľová. Szerinte a menekültek legtöbbször azokat a munkákat végzik, amit a hazai lakosság már nem vállal el.