Sok kórházban nem mernek tiltakozni a nővérek

Összesen 958 nővér hajlandó kockáztatni állását. Kassán 64, Nagyszombatban 106, Poprádon pedig 130 egészségügyi nővér mondott fel két hónapos felmondási idővel. Múlt héten a zsolnai és az eperjesi kórház mellett a bajmóci kórházban is 76 nővér juttatta el felmondását a kórház vezetésének. „Összesen 958 egészségügyi nővér adta be felmondását, de még továbbiakra is számítunk” – tájékoztatta lapunkat tegnap Iveta Lazorová, a nővérkamara elnöke. A közel ezer felmondás viszonylag kevés, ha a teljes, mintegy 60 ezres létszámot vesszük alapul, de Lazorová szerint sok kórházban a vezetés is nyomás alatt tartja a nővéreket, igyekszik őket megfélemlíteni. Viliam Čislák tárcavezető ugyanakkor azt állítja, hogy az érintett kórházak februártól is képesek lesznek az akut kezelések változatlan színvonalú biztosítására, legfeljebb a krónikus betegek kezelését kell majd korlátozniuk. Azt Čislák is elismeri, hogy a felmondásokkal nem kis gondot okoznak a nővérek a kórházaknak, mert többnyire az „érzékeny” osztályokon dolgozók adták be felmondásukat, például a sebészeten vagy a baleseti osztályokon, akiket nem könnyű pótolni. Az egészségügyi minisztérium ugyanakkor komoly kampányt folytat, megpróbálják lebeszélni a nővéreket a felmondásról. A miniszter szerint a nővérkamara és a nővérek szakszervezeti szövetsége félrevezeti az egészségügyi dolgozókat azzal az állításukkal, hogy a törvény hatására csökkenhet a fizetésük. Egyben úgy véli, hogy meg is félemlítik a nővéreket. „Jogi segítséget nyújtunk minden nővérnek, aki vissza akarja vonni a felmondását” – mondta tegnap a miniszter az érintett kórházigazgatókkal való egyeztetés után. Egyelőre azonban csak 1-1 nővér vonta vissza felmondását, és csak néhány érintett kórházban. A kórházigazgatók továbbra is állítják, hogy nem fog csökkenni a nővérek fizetése január elseje után sem. Milan Maďar, a kassai kórház igazgatója azt közölte, náluk átlagosan 90 eurós emelkedés várható. A nővérek azonban elégedetlenek a juttatásuk minimális nagysága mellett azzal is, hogy a szabályozás nem veszi figyelembe a szakmában szerzett tapasztalatukat. Azt szeretnék, ha a bérük minden ledolgozott három év után az átlagbér 0,03 százalékával, vagyis mintegy 24 euróval emelkedne. Az egészségügyi minisztérium szerint viszont ennek nincs meg a pénzügyi fedezete.