Slota: Tibor Bastrnák egy darabot se adna a saját földjéből

Beszélt a kis háborúról, amelynek során a magyarok "alattomosan" hátba támadták az egy hete elismert Csehszlovákiát, felemlegette a csernovai tragédiát, a szlovák nemzetiségű magyar zászló alatt harcoló katonák lemészárlását a frontokon, valamint az általa gyakran emlegetett magyar tömeggyilkosságokat is.

Slota hangsúlyozta, úgy kell a szlovákiai kormányzatnak a magyar kisebbséghez viszonyulnia, ahogy a magyar kormányzat viszonyul a szlovák kisebbséghez, mert így igazságos. Slota szerint így a szlovákiai magyar iskolákban szlovákul kellene oktatni, és heti négy órában tanulhatnák a magyart, mint idegen nyelvet a nebulók.

"Miért vannak olyan kis szerkesztőségei a magyarországi szlovák lapoknak, és azok is olyan gyengén vannak felszerelve? Hány alkalmazottja van az Új Szónak? Hány szerkesztője van a magyar adásnak?" - tette fel a kérdést Slota. Arról azonban megfeledkezett, mikor lapunkat összemosta a törvényileg szavatolt közszolgálati magyar műsorral, hogy az Új Szót nem a szlovák kormányzat tartja fenn.

A politikus kitért arra is, hogy minden szlovákok lakta magyarországi településen fel kellett állítani valamilyen magyar vonatkozású szobrot, míg Pereden vagy Komáromban nem tudták elérni az ottani szlovákok, hogy felállíthassák szobraikat, "mert a magyar kisebbség nem engedte meg nekik". "Komárom magyar polgármestere, Tibor Bastrnák az idézőjelben saját földjéből egy darabot sem adna arra, hogy a keresztény Európa patrónusainak szobrát felállítsák" - mondta, miközben tételesen felsorolta, hogy melyik magyar faluban és városban milyen szobor áll, a rozsnyói Kossuth-szobor kapcsán a nemzet gyilkosáról beszélt. Megemlítette, hogy ahol nincs Kossuth- vagy Árpád-szobor, ott legalább egy turul van. Papagájozás és kócos asszonyozás ezúttal nem volt. Slota szemmel láthatóan józanul jelent meg az ülésteremben.