Simon: Minden zöldségtermelőt kárpótolni kell a bevételkiesésért

Véleménye szerint a károk több síkon jelentkeznek. Egyrészt a túlkínálat miatt jelentősen csökkent a hazai zöldség ára, másrészt a szlovákiai termelők képtelenek piacot találni terményeikenk.
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a termelői szervezetekbe tömörülő termelők kapják a kártérítést, Simon Zsolt szerint viszont az új tagországok nem rendelkeznek olyan fejlett hálózattal, ezért fontos, hogy minden gazda kártérítést kapjon. „Tudatosítani kell, hogy  kárt nem csak azok a mezőgazdászok szenvedtek, akik tagjai a szervezetnek” – hangsúlyozta a miniszter.
Lengyel kollégája, Marek Sawicki szerint az Európai Bizottság által a zöldségteremlők kártérítésére elkülönített keret távolról sem elegendő. „Lengyelország 50 millió euróra becsüli a kárt. A legfontosabb az, hogy az érintettek minél előbb megkapják az anyagi segítséget, illetve, hogy visszaállítsuk a vásárlók zöldségek és a gazdák iránti bizalmát” – hangoztatta a lengyel miniszter. Szerinte az E. Coli fertőzés is rámutatott, milyen érzékenyen reagálnak az emberek az élelmiszer-biztonságra illetve milyen súlyos hatással lehetnek a rossz döntések és kijelentések a fogyasztók bizalmára.
A találkozó résztevevői megegyeztek abban, közösen fogják érvényesíteni a hat ország álláspontját. Simon Zsolt szerint „nagyon fontos, hogy a lehető legjobban és leghatékonyabban védjük mezőgazdászaink  érdekeit, mert ők is jogosultak az elkülönített 210 millió euróból a kártérítésre”. Visszatérve a januári német ’dioxin-botrányra’ a tárcavezető megjegyezte: „ az elmúlt tapasztalatok után teljesen más tartalmat kapott ’a német precizitás’.
Az agrárágazatok vezetői foglalkoztak az EU Közös Agrárpolitikájával (KAP) is. Egyetértettek abban, hogy a KAP javasolt reformja csak kozmetikai változtatásokat hozna és nem valódi reformot, amely a piacra és a konkurenciaképességre helyezi a hangsúlyt. A támogatások felső határának megszabása, csak újabb bonyodalmat jelentene, amely nem javít az új tagországok gazdáinak helyzetén. A Visegrádi négyek, Románia és Bulgária egyértelműen ellenzi a történelmi elv további érvényesítését, ehelyett objektív feltételrendszer kidolgozását támogatják, amely figyelembe veszi a 27 tagállam lehetőségeit. A KAP kétpilléres marad, a termelőknek juttatott közvetlen támogatásokat az EU költségvetéséből finanszíroznák, a vidékfejlesztést és versenyképesség javítását EU és tagállami forrásokból. 
A tagállamoknak azonban rugalmasan kell hozzáállniuk a kérdéshez, hogy a változtatásokat megfelelően és időben  képesek legyenek bevezetni. (ú)