Jó alapanyagból jó borokat készítenek a dél-szlovákiai borászatok.
Silány minőségű importborok
A szlovákiai borászokat is érzékenyen érinti a koronavírus-járvány, emiatt ugyanis visszaesett az általuk előállított prémium borok értékesítése, miközben a szlovákiai üzleteket olcsó, ám silány minőségű importborokkal árasztja el a külföldi konkurencia.
Az uniós tagországokból behozott olcsó importbor már huzamosabb ideje rengeteg gondot okoz a szlovákiai termelőknek – nyilatkozta Jaroslava Kaňuchová Pátková, a Szlovákiai Szőlészek és Borászok Szövetségének (ZVVS) ügyvezető igazgatója. A nagy mennyiségű behozatal szerinte részben az egyes országok támogatáspolitikájával magyarázható, nem szabadna megfeledkeznünk azonban az eltérő szőlőtermelési technológiákról sem. „A nyugat-európai szőlőtermesztők hektáronkénti átlagtermése a 10–20 tonnát is eléri, szemben a szlovákiai szőlészek 5 tonnás átlagtermésével. Persze, Szlovákián belül is jelentős eltérések lehetnek, van, ahol hektáronként csak 3, másutt azonban akár 10 tonna szőlő is megterem” – mondta Pátková.
Az ágazati szakmai szövetség vezetője szerint komoly probléma az is, hogy az Európai Unió piacain a korábbiakhoz képest kisebb mértékben fogynak a prémium borok. „Szlovákia előkelő helyet foglal el a minőségi borokat gyártó országok mezőnyében. Számos nemzetközi megmérettetésen eredményesen helytálltunk a minőségi borainkkal. Az Európai Unió többi országához hasonlóan azonban jelenleg Szlovákiának is gondjai vannak ezek értékesítésével. Annak ellenére, hogy létezik egy egységes európai borpiaci rendszer, várhatóan minden uniós tagország más-más módon fog reagálni a túlkínálatra” – mondta el Pátková.
A szlovákiai szőlőtermesztőknek és borászoknak nem árt tisztában lenniük azzal, kire is számíthatnak a jelenlegi válsághelyzetben. Az EU erre is támogatásokat különített el a közös borpiaci rendszeréből, amelyből azonban Szlovákia már két évre előre kimerítette a forrásait. „Mi ebből fedeztük a szőlészetek felújítását, hogy versenyképesek tudjunk maradni az európai mezőnyben. Hektáronkénti átlagban mi is szeretnénk elérni a 10 tonnás termést. Erre mentek tehát elsősorban a Szlovákiának járó pénzek a közös uniós borpiaci rendszerből” – részletezte Pátková. Szerinte egy-egy szőlészet kialakítása akár évtizedeket vehet igénybe, míg például a búzát az egyik évben az egyik parcellán termeszti a gazda, a következőben pedig már egy másikon.
Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) márciusban és áprilisban a szőlészetekről és a borgyártásról szóló hatályos törvény értelmében 70 ellenőrzést végzett különböző gyártóhelyeken, raktárakban és kereskedelmi egységekben, és 33 esetben ellenőrizték a harmadik országokból behozott borok minőségét is. A helyszíni ellenőrzések során a hivatal ellenőrei nem tapasztaltak hiányosságokat. Másképpen alakult viszont a helyzet a mintavételeket követően a laboratóriumi elemzések során. Az ŠVPS munkatársai hiányosságokat tapasztaltak a macedóniai és magyarországi boroknál, valamint az uniós borkeverékeknél is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.