Sajtgyárrá alakul át a tejüzem

Libanoni cég vásárolta meg a galántai Milex tejüzem részvényeinek mintegy 97 százalékát. Az üzem jövőjéről, a várható változásokról beszélgettünk a tejüzem vezérigazgatójával, Emil Valkovičcsal.

Emil Valkovič: Az új tulajdonos több mint egy évtizede nagyon jó partnerünk. A szerző felvételeMiért éppen libanoni cég lett az új tulajdonos?

Ez nem véletlen, a tejüzem és az arab partnerek együttműködése már harminc-negyven éves múltra tekint vissza. A libanoniakkal 1977 óta van szoros együttműködésünk, miután beindítottuk a Kaskaval sajt gyártását. Konkrétan az új tulajdonossal, a bejrúti Amine Aour Middle Aast Foods S.L.A. céggel is több mint tíz éve vannak üzleti kapcsolataink.

Miért volt szükség külföldi befektetőre?

A galántai Milex valaha az egykori Milex vállalat harminc-negyven üzemének az egyike volt, és minden üzemben az egész termékskálát előállították. A múlt rendszer vége felé kezdték specializálni a termelést. Még az akkori pozsonyi vezetőségben úgy döntöttek, hogy minden üzemnek specializálódnia kell. Aztán jött a rendszerváltás, és következett az erőszakos privatizálás. Én ma is azt állítom, hogy az élelmiszeriparban nem volt szükséges ilyen mértékű privatizálás. Nyolcvankilenc után minden üzem önálló állami vállalattá alakult, és saját tervek szerint működött. Még néhány évig együttműködtünk a régi partnerekkel, de azután szétesett a „parti”. A tenyésztők felszámolták a szarvasmarha-állományokat, egyre kevesebb volt a friss tej. Cégünk 1994-ben állami részvénytársaság lett, majd 1996-ban vásárolta meg a céget a már említett két vállalat. Mivel a környéken nagy a konkurencia, Pozsonyban, Nagyszombatban, Érsekújvárott, Nyitrán, Nagymegyeren is van tejüzem, úgy láttuk, hogy a tejgyártással nem sok esélyünk van a túlélésre, valami olyat kell csinálnunk, amit más nem. A túlélésért folytatott harc harmadik éve tart, és végül valószínűleg négy-öt nagy tejüzem marad fenn az országban, valamint öt-tíz kisebb, amelyek bizonyos termékek gyártására szakosodnak. Mi e között az öt-tíz között vagyunk. A szokásos termékek gyártásába már nem fektetünk pénzt, inkább arra összpontosítunk, hogy megfeleljünk az uniós előírásoknak, fokozatosan pedig sajtgyárrá alakulunk.

Ez mikorra várható?

Pontosan nem lehet megmondani, ugyanis elképzelhetetlen, hogy fél évre leállítsuk a termelést és új technológiát szereljünk fel. Fokozatosan, termelés közben kell átállnunk.

Mekkora beruházásra számítanak az új tulajdonos részéről?

Az idei és a jövő évben mintegy ötvenmillió koronát kívánnak beruházni csupán abba, hogy az állatorvosi előírások szempontjából megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Erre 2003. december 31-ig kaptunk időt. A sajtgyártással kapcsolatos beruházásokat ezen felül számítják.

Milyen hatással lesz a tulajdonosváltás a foglalkoztatottságra? Tudnak új munkahelyeket kialakítani, vagy netán elbocsátások várhatók?

120 alkalmazottunk van, és sokszor meglepődve hallom, hogy hasonló kapacitású üzemek 180-200 emberrel dolgoznak. Pedig szerintem ilyen kapacitásra nálunk is sok az alkalmazott. Bővítéssel nem számolunk, de tömeges elbocsátásoktól sem kell tartani. Valószínűleg a természetes létszámcsökkenés útját választjuk, vagyis a nyugdíjba vonulók, vagy más okból távozók helyébe nem veszünk fel új embereket. Az új termeléshez csúcstechnológiát használunk majd, s nem lesz szükség ennyi emberre.

Több pénzt keresnek majd az alkalmazottak a sajtgyárban?

A béreket a kollektív szerződésben foglaltaknak az infláció mértékében eddig is évente emeltük. A tavalyi átlagbér 12 875 korona volt, ami az 2000. évi 10 967 koronás átlaggal szemben 17,4%-os növekedést jelentett; igaz, az alkalmazottak létszáma is csökkent. Az alkalmazottak száma csökkenni, a termelés produktivitása pedig nőni fog, tehát a bérek is növekedhetnek.

Termékeik nagy részét külföldre szállítják. Ez marad a trend?

Az évi 1600 tonnás sajttermelés 84%-át visszük ki. Legalább 70%-ban továbbra is külföldre akarunk termelni, hiszen a hazai piac még nem olyan felvevő, hogy ekkora sajtmennyiséget elnyeljen, ráadásul nagyon sok itt a külföldi termék. Pozsonyban még úgy-ahogy van keletje termékeinknek, de egy kis faluban ki vásárol olyan sajtot, amit nem tud kenyérre kenni?

Kirukkolnak valamilyen sajtkülönlegességgel?

Ezt egyelőre nem tervezzük. Tavalyelőtt indítottuk be az Akawi sós sajt készítését, ennek gyártását kívánjuk bővíteni. Egyelőre megmaradunk három fő termékünknél. A Čedart tulajdonképpen Szlovákia összes sajtömlesztőjébe szállítjuk. A Kaskaval legfőbb vevője Libanon, Jordánia, Szaúd-Arábia, de az USA-ba is szállítunk, a harmadik az Akawi, amely iránt Libanonban óriási a kereslet, és az új tulajdonos főleg ennek gyártásába akar beruházni.

Mitől különleges ez a sajt?

Az Akawi friss, lágy sajt, kis kockákra vágva 18 kilós bádogdobozokban áll sós lében. Ez egy ezeréves, Palesztina területéről származó technológia. Hűtőrendszerek híján a forró éghajlat alatt így tartósították a sajtot.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?