Rossznak látjuk a gazdasági helyzetünket

LAJOS P. JÁNOS

Az Eurobarometer uniós közvélemény-kutatás legfrissebb eredményeit tegnap hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság szlovákiai képviselete.

A viszonylag kedvező adatok ellenére Szlovákia lakossága pesszimistább saját országának várható gazdasági teljesítményével kapcsolatban, mint a fejlettebb tagállamok lakossága.

Optimista gazdagok

A szlovákiai válaszadók 87 százaléka rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, miközben az uniós átlag 72 százalék. „Hatalmas különbségek vannak az egyes országok között – jelentette ki Dušan Chrenek, a képviselet vezetője. – Svédországban és Németországban a lakosság több mint kétharmada elégedett a gazdasági helyzettel, ezzel szemben Görögország lakosságának 99 százaléka elégedetlen.” Magyarország lakossága a szlovákiainál is pesszimistább, mindössze 9 százalék tartja jónak a helyzetet, 90 százalék szerint nagyon rosszul áll a magyar gazdaság szénája.

Megegyezik azonban az unió lakossága az EU előtt álló legnagyobb kihívásokban: ez a munkanélküliség, a gazdasági helyzet és az infláció. Igaz, országonként eltérőek a hangsúlyok: van, ahol az infláció megállítását fontosabbnak tartják a munkanélküliség csökkentésénél vagy legalábbis mások az arányok.

Szlovákia és Magyarország a sorrendben megegyezik, Magyarországon azonban súlyosabb gondnak tartják a munkanélküliséget, a lakosság 59%-a tette ezt első helyre, míg Szlovákiában csak az 50 százalék tartja ezt a legfontosabb problémának. Ez azért is érdekes, mert nálunk 3 százalékponttal nagyobb a munkanélküliség aránya, mint Magyarországon.

Felvilágosult EU-polgárok

Az emberek túlnyomó többsége (91%) tisztában van azzal, hogy ő egyben uniós állampolgár is, ezzel 3 százalékponttal lekörözzük Magyarországot, 10-zel pedig az unió átlagát is. Átlagon felüli azok aránya is, akik tájékozottnak tartják magukat az uniós állampolgársághoz kapcsolódó jogok tekintetében.

„Az uniós állampolgárság idén lesz 20 éves, ezt ugyanis az 1993-ban elfogadott Maastrichti Szerződés hozta létre” – magyarázta Dušan Chrenek. Szerinte Szlovákia lakossága pragmatikusan kezeli az EU-s állampolgárságból származó előnyöket. „Főleg azok a területek érdeklik az embereket, amelyekből közvetlen hasznuk származik” – jelentette ki Chrenek. Ilyen például a szabad mozgás az unió tagállamaiban, a szabad munkavállalás és a szabad tanulási lehetőségek. Ezt bizonyítja az is, hogy a lakosság 52%-a szeretne tudni a külföldi munkavállalást, 42% pedig a külföldön való letelepedést érintő jogokról.