<p>Szemelvényeket kell lefordítani a kiadásra váró magyar irodalmi művekből, ha támogatást szeretne kapni a kiadó. Verset, prózát egyaránt le kell tenni a szlovák hivatalnokok asztalára, hogy bölcsebben dönthessenek.</p>
Rímes történet – a magyar kiadók nehéz élete
Pozsony |
Értelme nincs, viszont kötelező megcsinálni. A kormányhivatal újonnan azt kéri a kisebbségi nyelvű irodalmi művek kiadására pályázatot benyújtó kiadóktól, hogy mellékeljenek a pályázati kérvényhez szabad fordításban 2–2 verset, illetve prózánál 2–2 oldalnyi szöveget a kéziratból. A kormányhivataltól megtudtuk, azt szeretnék, ha a kisebbségi nyelveket nem beszélő illetékesek ennek alapján meg tudnák ítélni, alkalmas-e megjelenésre a kézirat. Mészáros Tünde műfordító, az egyszeri kiadványokkal foglalkozó bizottság leköszönő tagja képtelenségnek tartja az új szabályt. „Hogy ilyen szempontból megítélhető legyen a beadvány, ahhoz műfordítás kellene, és ugyebár nem a szlovák nyelvre való műfordítás a kérvényezők profilja” – figyelmeztet. A pályázatokban részletes ismertető van a művekről, a célközönségükről és egyéb részletekről, tette hozzá lapunk kérdésére. A bizottság szlovák tagjai egyébként főleg hivatalnokok, jogászok és közgazdászok. Szakmabeli egy van köztük, Radoslav Matejov, a Knižná revue szlovák irodalmi lap főszerkesztője. „Ennek az egy embernek a kedvéért kellene a sok száz pályaműből két-két oldalakat szlovákra fordítani?” – teszi fel a kérdést Mészáros Tünde. A beérkező több száz pályázat ráadásul fel van osztva a bizottsági tagok között, mindegyiket ketten bírálják el. Tehát a pályázatok számától függően egy-egy tag körülbelül ötven-hetven pályázatot lát. És ezért kellene lefordítani mindet. Ha a kormányhivatal szeretne képet kapni a beérkező kéziratok irodalmi minőségéről, más módszerhez kellene folyamodnia, jegyezte meg kérdésünkre Albert Marenčin, a Marenčin PT kiadó igazgatója. „Fizessenek meg egy műfordítót. Ha ugyanis rossz fordítás alapján fognak dönteni, az rosszabb, mintha csak úgy ráböknének a projektekre, mondván, ezt támogatjuk, ezt meg nem” – nyilatkozta. A kiadók nem tudnak mit kezdeni a feladattal, ugyanis nem szokás hasonló „szabad fordításokat” készíteni. „Dobjuk be a google-fordítóba, vagy mit csináljunk?” – jegyezte meg az egyik pályázó, neve elhallgatását kérve. Néhányan azok közül a pályázók közül, akik még nem fordíttatták le a kívánt részleteket, valószínűleg rohammunkában megteszik, a pályázatok leadási határideje ugyanis január 19-e, vagyis jövő hétfő.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.