Rigó Konrád: a kisebbségi alap idén 200 ezer euróból épülhet

A parlament szerdán elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. Mik a következő lépések, hogyan jön létre az alap?

Amint a törvény jogerőre emelkedik, kiírjuk a pályázatot az alap igazgatójának posztjára. Reményeink szerint júniusban kiválasztjuk az igazgatót, és július elsejével megalakul az alap. Az első feladata az alap belső mechanizmusainak a kidolgozása, az irányelvek előkészítése lesz. Ezt követheti a felhívás, amelyben kérni fogjuk a kisebbségi kulturális szervezeteket, hogy jelentkezzenek a döntéshozatali mechanizmusba.

Miből fog működni az alap idén? A 8 millió eurós keretösszeget, és az abból működésére használható részt csak jövőre kapja meg.

Működésre ebben az évben 200 ezer euró támogatást kap, ami az éves működési költségvetésének több mint a fele. Ezt használhatja fel a működési feltételek megteremtésére – számítógépek, szoftverek, irodabútorok megvásárlására és az alkalmazottak fizetésére.

Van már székhelye?

Egyelőre nincs, ez egy önálló intézmény, az alap igazgatójának kell eldöntenie, hol lesz a székhely, irodákat bérelnek-e vagy idővel megvásárolnak valamilyen épületet.

Az igazgatót pályázaton akarják kiválasztani. Milyen feltételeket kell teljesítenie?

A törvény elég részletesen megszabja, hogy az igazgatónak milyen feltételeknek kell megfelelnie, emellett egy részletes fejlesztési tervet kell kidolgoznia az alap működésére vonatkozóan.

Az alap felépítésébe beleszól a minisztérium?

Ez az igazgató hatásköre, de a pályázatába ezt le kell írnia. Szerintem az igazgatójelöltek pályázatainak ez lesz az egyik legfontosabb része. Természetesen van nekünk is elképzelésünk, van több intézmény, amely céllal, hasonlóan működik. A pályázati felhívásról egyelőre nem akarok részleteket elárulni, mivel ezen jelenleg is dolgozunk. Amint kész, természetesen nyilvánosságra hozzuk.

A kulturális támogatások elosztása eddig a kisebbségi ügyi kormánybiztos feladata volt. A biztosi hivatal megmarad?

Ugyan a kulturális támogatások valóban nem a biztos hatáskörébe tartoznak majd, de emellett a biztosnak több más feladata is van, amelyeket továbbra is el kell látnia. Ilyen például az általános kisebbségi jogok vagy a kisebbségi nyelvi jogok felügyelete.