Részben teljesülhet a kisebbségi minimum

A két párt és a Kerekasztal 2012 szeptemberében fogadta el „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei“ című dokumentumot, amelyet általában csak kisebbségi minimumként emlegetnek. Az elfogadás elsősorban a 2011-es népszavazás eredményeinek hatására történt, amelyek a szlovákiai magyarság több tízezres fogyását mutatták. 

„A megmaradáshoz szükséges minimumról van szó, tehát arról a szintről, amely a legalapvetőbb feltételeket rögzíti a megmaradás és a szlovák-magyar viszony kívánatos alakulásának érdekében“ - áll a dokumentum előszavában. 

Politika és minimum 

A megmaradás feltételeit 5 pontban, az eszközöket további három szakaszban tárgyalják. A feltételek nem mindegyike áll teljes mértékben a politika hatása alatt, az Egyházak és a hitélet, valamint az Aktív közösségi részvétel című részek csak közvetetten kapcsolódnak a politikai történésekhez. A nemzeti megértés és tolerancia légkörének megteremtése már inkább számon kérhető a politikusoktól. A légkörnek várhatóan jót tesz majd, hogy magyar tagjai is vannak a kormánynak, mint ahogyan ez a korábbi hasonló ciklusokban - 1998 és 2006, valamint 2010 és 2012 között - tapasztalható volt. A nyelvi egyenlőség tekintetében várhatóan lesz előrelépés, a kormányprogram ígéri, hogy összehangolja a kisebbségi nyelvek használatának szabályozását a gyakorlattal. Konkrét eredményként várható, hogy lesznek magyar feliratok a vasútállomásokon, pontosabban a kisebbségek által lakott területeken található vasútállomásokon megjelennek majd a feliratok a kisebbségek nyelvén is. Az alkotmány preambuluma azonban várhatóan nem változik a minimumban leírtaknak megfelelően, továbbra is úgy kezdődik majd, hogy „Mi, a szlovák nemzet…“. 

A fejlődés eszközei 

A kívánt eszközök között kicsit konkrétabb megfogalmazások szerepelnek a minimumban. Az oktatási és a kulturális önkormányzatból a kulturális várhatóan megvalósul, ha sikerül létrehozni a Kisebbségi Kulturális Alapot. A színházak, múzeumok fenntartása azonban várhatóan továbbra is megyei, illetve minisztériumi hatáskör marad. Az oktatási autonómia kérdésében nem ígér előrelépést a kormányprogram, viszont a kisiskolák helyzete megoldódhat. 

A regionális fejlesztés 

A kormányprogram hangsúlyos része a leszakadó régiók támogatása, erről egyrészt egy tavaly elfogadott törvény is rendelkezik, másrészt az új kabinet több infrastrukturális fejlesztést is ígér a déli régiókban. Ami szinte biztosra vehetően megvalósul, az az R7-es gyorsforgalmi út első szakaszának megépítése Pozsony és Egyházgelle között, de ígér a kormány egy új, komáromi Duna-hidat, valamint az R2-es egyes szakaszainak építését. A regionális fejlesztés hangsúlyos eleme a Kisebbségi minimumnak is. Konkrétumokat ugyan nem tartalmaz, említi a regionális önkormányzatiság fontosságát, és emellett a régiók sajátosságainak megfelelő fejlesztést szorgalmaz. 

A Híd minimuma 

A koalíciós tárgyalások során csak közvetve figyelt a kisebbségi minimum megvalósítására a Híd. „A Polgári Vízióból, a párt stratégiai programjából indultunk ki, mely számos ponton foglalkozik a magyar közösség és a többi kisebbség problémáival is. A kormányprogramba a Polgári Vízióból kerültek bele az egyes részek, a kétnyelvűség, a kisebbségi kultúra támogatása, az iskolaügy, a hátrányos helyzetű közösségek gondjai és a regionális különbségek csökkentése kapcsán is -válaszolta lapunknak Nagy András, a Híd szóvivője. - A kisebbségi minimumot, amely egy keretdokumentum, a Híd figyelembe vette a Polgári vízió összeállításánál.“ Lapunk kérte a Kerekasztal véleményét is, Tokár Géza szóvivő szerint azonban még nem fejezték be a kormányprogram elemzését.