Rengeteg újdonság lesz a szociális biztosítás terén

Pozsony. A kötelező járulékok mértékének csökkentése, mindenki számára egységes nyugdíjkorhatár, a nyugdíj összegének a nyugdíjbefizetés mértékéhez való igazítása, a rokkantnyugdíjak rendszerének teljes átalakítása, a személyi felelősség növelése – ezek a szociális biztosításról szóló törvény tegnap bemutatott változatának főbb pontjai. A nyugdíjreform megvalósításához szükséges törvénymódosítás szerint, mely az új rendszer első, a felosztó-kirovó elven működő pillérét hozza létre, a nyugdíjkorhatár 2004-től fokozatosan 62 évre emelkedik, és a szociális, munka és családügyi minisztérium javaslata szerint egységessé válik a férfiak és nők számára. Az átmeneti időszakban – 2004-től – évente hat hónappal növekszik majd a korhatár, így a férfiak esetében 2007-től válik érvényessé. Az átmenet a nők számára jóval hosszabb lesz: a gyerekek számától függően egészen 2021-ig tarthat. A minisztérium azonban állítja: a korhatárnak egyre kisebb szerepe lesz, korkedvezménnyel nyugdíjba mehet ugyanis mindenki, aki legalább 10 évig dolgozott – azaz fizette a nyugdíjjárulékot – és a meghatározott nyugdíjának összege meghaladja a létminimum összegének 1,2-szeresét. „A korkedvezményes nyugdíj elsősorban azok számára kedvező, akik néhány évvel a korhatár elérése előtt munkanélkülivé váltak – véli Michal Horváth, a minisztérium államtitkára. – Habár a járadékuk így valamivel alacsonyabb lesz, de mindenképpen magasabb a munkanélküli segélynél, és nyugdíjasként munkát is vállalhatnak.” A korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók járadékának összege havi fél százalékkal kevesebb lesz, tehát az, aki például 2 évvel korábban, 60 éves korában megy nyugdíjba, 12 százalékkal kap majd alacsonyabb nyugdíjat, mintha a korhatár betöltése után kérné nyugdíjaztatását.

A befizetett nyugdíjbiztosítási járulék mértéke nem változik: marad a bruttó bér 28 százaléka, ebből 20 százalékot személyi számlán vezetnek majd. A számlán szereplő öszszegről a Szociális Biztosító évente értesítést küld mindenkinek, ez alapján számolják ki nyugdíját. A fennmaradó nyolc százalék a rokkantnyugdíjak kifizetését fedezi. A törvény alapján újra meghatározzák valamennyi rokkantnyugdíjas járadékának összegét, a 33 százalékosnál alacsonyabb mértékű fogyatékkal élők nem kapnak majd rokkantnyugdíjat. Ennek következtében várhatóan csökkennek majd a rokkantnyugdíjakra fordított kiadások, így két-három éven belül néhány százalékkal csökkenhet ezen járulék összege is.

Az új törvényváltozást jelent a jogszabály hatályba lépése előtt nyugdíjba vonulók életében is: nyugdíjuk évente július 1-jétől az átlagbér és a létfenntartási költségek emelkedésének arányában automatikusan emelkedik majd. Számukra is érvényes lesz, hogy a nyugdíjuk folyósításával párhuzamosan munkát vállalhatnak.

Már 2004-től csökken azonban a betegbiztosítás és a munkanélküli biztosítás járulékának összege, ez a munkaadóknak a bruttó bér 3,75 százalékának megtakarítását jelenti. Ennek fejében azonban a betegség első 10 napjában a munkaadó fizeti majd a táppénzt, melynek öszszege a betegség első három napjáért a napi bruttó átlagbér 18 százalékát, a negyedik naptól pedig 55 százalékát teszi majd ki. A táppénzt a 11. naptól fizeti a Szociális Biztosító. Teljesen új eleme a törvénynek, hogy a munkanélküli biztosítást – eddig a foglalkoztatási alapba fizetett járulékot – ugyancsak a Szociális Biztosítónak kell fizetni. Munkájuk elvesztése esetén a biztosítottak egységesen 6 hónapig kaphatnak munkanélküli segélyt, mely az utolsó három év bruttó átlagkeresetének 50 százalékát teszi ki. A járulékok csökkenésétől a foglalkoztatottság növekedését várja a minisztérium.

A társadalombiztosítási járulék fizetése kötelező lesz az alkalmazottak és a nagyobb jövedelmű magánvállalkozók számára, önkéntesen azonban biztosíthatja magát minden, Szlovákia területén állandó lakhelylyel rendelkező, 16 évnél idősebb személy. (lpj)

Változások a táppénz fizetésében

A betegség első 10 napjában a munkaadónak kell fizetnie alkalmazottja táppénzét. A munkaadó költsége egy átlagfizetésért dolgozó – a tavalyi bruttó havi átlagbér 14 686 korona volt – alkalmazott megbetegedése esetén az első három napban 384, a 4-10. napban pedig összesen 2738 korona lesz. Járványos megbetegedés esetére, mely főleg a néhány alkalmazottal dolgozó kisvállalkozóknak jelenthet nagy anyagi megterhelést, a munkaadók kereskedelmi biztosítóknál biztosíttathatják magukat. A 11. naptól a Szociális Biztosító fizeti a táppénzt, melynek összege a 11.-31. napban összesen 8212 korona lesz. Ha a betegség elhúzódik, a beteg a további időszakban havonta 11730 koronát kap majd. Táppénz legfeljebb egy évig jár, utána rokkantnyugdíjat lehet igényelni. (Forrás: MPSVR SR)