Rengeteg munkáltató növelte a fizetéseket, az alkalmazottak mégis elégedetlenek

Szlovákiában tavaly látványos ütemben csökkent az inflációt is figyelembe vevő reálbér. Míg kezdetben a reálbérgörbe követte a nominálbérgörbét, a tavalyi negyedik negyedévtől kezdve megnyílt az olló a kettő között. A nominálbérek ugyan emelkedtek, a reálbérek azonban a saját útjukat járták, ami meredek zuhanást jelentett. A munkavállalóknak egyre nagyobb terhet jelentett a családi költségvetésükre nehezedő nyomás, így az sem csoda, hogy béremelést követeltek a munkaadójuktól. Néhány vállalat valóban reagált az inflációra, vagy fizetésemeléssel, vagy egyszeri bónuszok kifizetésével. Az Adecco munkaerő-közvetítő ügynökség felmérésében szereplő cégek csaknem négyötöde állítja azt, hogy tavaly 3–10% közötti béremelést hajtott végre, a válaszadók tizede pedig 3 százaléknál kisebb összeggel növelte a fizetéseket. A megkérdezett cégek csupán 5 százalékának az alkalmazottai részesültek 10 százalékot meghaladó béremelésben.

Automatikus béremelés

Vannak olyan cégek, amelyeknél a bérindexálás közvetlenül a munkaszerződésekbe van beépítve. Ezek többnyire nagyvállalatok, gyakran Szlovákiában működő külföldi cégek leányvállalatai, amelyek több száz vagy több ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Ők komplex értékelési rendszert építettek ki, mivel könnyebben megengedhetik maguknak az általános bérkiigazítást, mint a kisebb cégek.

„Ez főként az olyan ágazatokra vonatkozik, mint az autóipar, a kiskereskedelem vagy az IT”

– mondja Branislav Jančuška, a Grafton Slovakia személyzeti tanácsadó és munkaközvetítő ügynökség projektmenedzsere, aki szerint a bankok is ebbe a csoportba tartoznak. Ahol kollektív szerződés van, ott nagyobb az elvárás, hogy a fizetésemelés százalékos mértéke fix legyen, és egyes esetekben akár az infláció mértékét is elérheti. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a tavalyi inflációs ráta mellett egy általános béremelés sok cég számára katasztrofális következményekkel járt volna. Ezért, még ha sokan közülük emelték is a fizetéseket, a béremelés nem érte el az inflációt. A szakértők egy része arra figyelmeztet, hogy az általános béremelés egyébként sem a legjobb megoldás, mivel általában csak egy olyan kisebb kiigazítást jelent, ami sok munkavállalót még bosszanthat is, ezért szerintük jobb, ha a béreket egyénileg, változó paraméterek alapján emelik.

Bértárgyalások

Ha az árak emelkednek, a béreknek is emelkedniük kell – ez egy átlagos dolgozó ember leegyszerűsített nézete. Ha egy vállalatnak nincs béremelésre szánt költségvetése, nem rendelkezik javadalmazási rendszerrel, nincs bérindexálási záradék a kollektív szerződésben és a munkavállalók munkaszerződésében sem, akkor még mindig van egy lehetőség – a bértárgyalás. Ha a vállalat, ahol a munkavállaló dolgozik, tavaly többet keresett, mint az azt megelőző évben, akkor ez nagyban ösztönözheti a dolgozó elszántságát, hogy magasabb fizetést kérjen. Nem szabadna figyelmen kívül hagynunk egy további tényezőt sem: minél alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, annál jobb helyzetben vannak a munkavállalók a bérekről folytatott tárgyalások során. A munkaügyi tárca pedig idén júniusban már csak 5,12 százalékos munkanélküliséget mért, ami közel van a világjárvány előtti szinthez.

Csökkenő reálbér

Tavaly a szlovákiai átlagbér először lépte át az 1300 eurós határt. Az idei első negyedévben pedig az átlagos nominálbér további 27 euróval nőtt. Valójában azonban az emberek idén kevesebbet engedhetnek meg maguknak a fizetésükből, a nominális növekedést ugyanis a reálbérek csökkenése kísérte. „Az átlagos infláció Szlovákiában tavaly elérte a 12,8 százalékot. A nominális bérnövekedés 7,7 százalékos volt, az alkalmazottak reálbére így átlagosan 4,5 százalékkal csökkent” – mondta el Eva Sadovská, a Wood & Company elemzője. Szerinte idén az infláció várhatóan 10–11 százalék között mozog majd, míg a nominális bérnövekedés ennél továbbra is alacsonyabb lesz. „Az alkalmazottak reálértéken így idén is kevesebbet fognak keresni, mint tavaly, de a csökkenés mérsékeltebb lesz, nagyjából 1 százalék körüli” – véli az elemző.

Mennyit kérjünk?

A megkeresett pénz reálértékének a csökkenése mindig is alapvető impulzust jelentett az alkalmazottak számára, hogy magasabb fizetést kérjenek a munkáltatójuktól. A munkavállaló mikrovilágában ez a legközvetlenebb indíték arra, hogy fizetésemelést kérjen. Azonban még mindig vannak olyan tényezők, amelyek jelentős szerepet játszanak a bértárgyalási hajlandóságban, ezek között van többek között az életkor, a régió, az adott ágazat vagy szakma. A Stem/Mark ügynökség múlt év végén elvégzett felmérése szerint a válaszadók nagyjából 42 százaléka tavaly nem kért fizetésemelést. Akik erre mégis elszánták magukat, azok közül sem számíthatott mindenki automatikus emelésre. A munkavállalóknak csupán a harmada kapott fizetésemelést, és nem szabad elfelejteni, hogy ebben azok is benne vannak, akik nem kértek emelést. Nagy részük valószínűleg annak köszönhetően kapta meg a magasabb fizetést, hogy a vállalatuk általános bérindexálásba kezdett. Bár a felmérés az alacsonyabb mintája miatt nem tekinthető kellően reprezentatívnak, legalább némi képet nyújt a munkapiaci helyzetről.

Ugyanakkor más munkaerőpiaci felmérések is készültek, és ezek közül több is arra az eredményre jutott, hogy a szlovákiai alkalmazottak rendkívül elégedetlenek a fizetésükkel, jobban, mint például a csehek.

„A szlovákiai alkalmazottak hajlandósága arra, hogy a munkahelyüket egy olyanra cseréljék, amelynél magasabb vagy hasonló fizetést kapnának, nagyobb, mint a cseheknél”

– mondta Ľubica Melcerová, a Profesia munkapiaci társaság PR-menedzsere, aki szerint azonban az itteni alkalmazottak gyakran nem tudják, hogy mennyit kérjenek, és ezért haboznak a munkáltatójukhoz fordulni. Melcerová azt tanácsolja mindazoknak, akik fizetésemelést szeretnének kérni, hogy hasonlítsák össze az adott régióban az adott pozícióra vonatkozó fizetéseket. Ez lehetővé teszi számukra, hogy világosabb elképzeléssel tárgyaljanak az emelésről. Enélkül ugyanis nehéz dolguk lesz, és a munkáltató a munkavállaló kezdeményezését inkább elvtelen törekvésnek tekinti arra, hogy többet keressen.

Fiatalok és idősek

Sok munkavállaló a magas termelékenység és a munkáltató számára jelentkező előnyök ellenére halogatja a kérést, mert el akarja kerülni a konfrontációt vagy a kellemetlen vitákat. Egyesek még attól is félhetnek, hogy emiatt megromlik a kapcsolatuk a cégvezetőkkel.

„A fizetésemelés iránti kérelem jogos, és a munkavállalóknak joguk van hozzá”

– mutat rá a Profesia vezetője. Különösen az idősebb korú munkavállalók nem túl proaktívak, és gyakran elviselik azt a fizetést, amellyel nem elégedettek. „Ők megelégszenek vele, és akár több mint tíz évig is ugyanazon munkáltatónál maradhatnak” – teszi hozzá Katarína Tešla, a Kariéra portál kommunikációs menedzsere.

Ezzel szemben a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció és az ezredfordulósok ambiciózusabbak. A munkaerőpiacra belépő jelöltek egy része gyakran túl magasra tör, és nem az átlagszínvonal feletti, hanem szó szerint irreális fizetést vár. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy az a jogos kérés, amely 5–10 százalékos fizetésemelést irányoz elő. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy sok vállalatnál pontosan meghatározott bérszintek vannak az egyes pozíciókhoz, így a tárgyalási lehetőség korlátozott. Amikor a belépő fizetésről tárgyalnak, a jól ismert formula, „a végső összeg a jelölt tapasztalatától függ”, nem csak üres frázis, mivel egyes jelöltek Melcerová szerint a meghirdetettnél akár 40 százalékkal magasabb fizetésben is megállapodhatnak.

Szlovákiában és a környező országokban tavaly egyébként gyorsabban nőttek az átlagos órabérek, mint az EU többi országában. A legjelentősebb, 16,4 százalékos növekedést Magyarországon mérték, a sorban pedig Lengyelország (11,7%), Szlovákia (6,1%) és Csehország (4,7%) következik.

Munkaerő-csalogatás

A munkaerőpiac manapság jobban kedvez az új munkavállalóknak, azokhoz képest, akik már hosszabb ideje az adott cégnél dolgoznak. A cégnél régóta dolgozó munkavállalóknak kellemetlen meglepetésben lehet részük, azt tapasztalva, hogy az újonnan felvettek többet keresnek, mint ők.

„Annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon előfordulnak ilyen esetek, sok munkáltató igyekszik szinkronba hozni a régi és az új alkalmazottak fizetését. Ez azonban a vállalat gazdasági helyzetétől is függ”

– teszi hozzá Ivana Heretik Vačoková, az Adecco igazgatója.

Az újonnan érkezők magasabb fizetése lehet az egyik oka annak, hogy a régebbi alkalmazottak közül sokan inkább új munkáltató után néznek, mintsem, hogy olyan felettesükkel kerüljenek konfrontációba, akivel mér régóta ismerik egymást, és emiatt nem szeretnének összeveszni vele. A felmérések szerint a tavaly munkahelyet váltók több mint egyharmada erre a magasabb fizetés véget kerített sort. Az IT-ágazatban vagy az egészségügyben dolgozó szakemberek többnyire a saját szakterületükön belül váltanak munkahelyet. Azonban sok olyan munkavállaló is van, akik a fizetés miatt hajlandók akár más ágazatokban is elhelyezkedni. Ez különösen igaz a vendéglátóiparban és a kiskereskedelemben dolgozókra, de a humán tudományok és az oktatásügy esetében is, ahol a magas szintű specializáció ellenére a fizetés túl alacsony. „Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgozók általában akkor hajlandók munkahelyet váltani, ha az új pozícióban 200 euróval magasabb a bér, a feldolgozóiparban már 50–100 eurós különbségnél is” – tette hozzá Jančuška.

JURAJ SKAČAN

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa