Procházka: csak a győzelemmel lennék elégedett

Internetes oldalán rengeteg magánjellegű információt közöl a mindennapjairól. Miért döntött úgy, hogy alibernet és szürkebarát szőlőfajtákat telepít?Úgy gondolom, hogy a Csallóközben, ahol lakom, az ottani talajtípus alapján ezek a fajták jól érezhetik magukat. Olyan fajtákról van szó, amelyek Szlovákiában valamennyire tipikusnak számítanak, van hagyományuk. Egyelőre még csak kétéves az ültetvény, úgyhogy még nem szüreteltünk róla, de meglátjuk, milyen eredményt hoz majd a kísérlet. Nem olyan embernek tűnik, aki otthon ül, és várja, hogy történjen vele valami. Miért döntött úgy, hogy jelölteti magát az államfői posztra?Vonzanak a közügyek, érdekel az állam működése, ebből is leginkább a polgár és a hatalom viszonya. Jelenleg ott tartunk, hogy Szlovákiában ezt a viszonyt újra kell gondolni, új társadalmi szerződésre van szükség, amely megváltoztatja az emberek és az államhatalom viszonyát irányító szabályokat. Pontos elképzelésem van arról, mit kellene az állam szerkezetében megjavítani, hogy mivel kellene kezdeni. Meggyőződésem, hogy alulról és felülről is el kell kezdeni a változtatásokat annak érdekében, hogy Szlovákiának lendületet adjunk. Ezek szerint ami most van, azt nem tartja elfogadhatónak. Történt valami rendellenes az államfői poszton az utóbbi időszakban, ami indokolja a változtatást?Az történik, amit a választás első körének legnagyobb esélyese (Robert Fico – a szerk. megj.) kínál, ez pedig a stabilitás. Ez egy passzív hozzáállásban merül ki, az elnök passzívan viszonyul a korhoz, amelyben élünk. A jelenlegi államfő többet foglalkozik a kedvteléseivel, mint az emberek védelmével. Ön mit csinálna másként?Azt szeretném, hogy ez a hivatal ne egy politikai nyugdíjasotthon szerepét lássa el, hanem az embereket szolgálja, méghozzá aktívan. Az ország minden polgárát. Hogyan tudná ezt megtenni?Egyik szívügyem a gazdasági diplomácia. Ennek lényege, hogy segítsen a hazai vállalkozóknak úgy, hogy külföldi lehetőségeket biztosít nekik. Ha ugyanis eljutnak a külföldi piacokra, akkor az itthon új munkalehetőségek, munkahelyek megjelenését vonja maga után. Nincs szükségünk olyan elnökre, akinek a külföldi útjain várakat és múzeumokat mutogatnak, aztán egy fogadáson jóllakatják. Olyan elnök kell, aki külföldről konkrét hasznot hoz az embereknek. Az államfő politikai jogkörei ugyanakkor nem adnak lehetőséget arra, hogy a belpolitikai történésekbe határozottabban beavatkozzon. Ön milyen lehetőségeket lát ezen a téren?Például javítani az igazságszolgáltatás helyzetét. Ez az a terület, amelyen az elnök többet tehet, mint bármely más politikus, ugyanis ő dönt arról, kik kerülnek vagy nem kerülnek a legfontosabb igazságügyi posztokra. Az elnök emellett rendszeresen számon kérheti a kormányt, teljesíti-e ígéreteit. Harmadikként nagyon fontos lenne nyitni a régiók felé. Tudatni az emberekkel, hogy Szlovákia nem csak Pozsonyt jelenti. A vidéki emberek is érdemelnek annyi figyelmet, mint a fővárosiak, éppen ezért hasznos lenne, ha az elnöki hivatal tevékenységének egy részét rendszeresen valamelyik régióban végezné. Mely törvényeket vétózná meg azok közül, amelyeket az utóbbi időben elfogadott a parlament?Semmiképp sem írnám alá azt, amelyik bevezeti a minimáladót, mert ez további terheket ró azokra a cégekre, akik jelenleg még úgy-ahogy képesek fenntartani ezt az országot. Nem helyes az sem, hogy a kormány rengeteget elvesz azoktól, akik saját munkájukkal tartják fenn magukat, és közben bőkezűen szórja a támogatást a nagy külföldi cégeknek. Ha bejut a második körbe, győzelméhez a szlovákiai magyarok szavazataira is szükség lesz. Mit tud kínálni ezeknek az embereknek?Nemzetiségileg vegyesen lakott területen élek, nagyon jó a viszonyom a szlovákokkal és a magyarokkal is. Nem az a célom, hogy erősítsem az ellentéteket, hanem az, hogy olyan eredményt érjek el, amely hasznára válik az ország minden lakosának, tekintet nélkül nemzetiségére. Mindnyájunknak akkor lesz jobb, ha Szlovákia előre tud lépni. Annak idején azért tértem haza külföldről, mert szlovák környezetben akartam dolgozni. A szlovák nyelv például nagyon fontos számomra. Épp ezért át tudom érezni azok helyzetét, akik más anyanyelvet beszélnek. Bele tudom élni magam azok helyzetébe, akik védeni és ápolni szeretnék saját nyelvüket és kultúrájukat. Szóval a hazafiasságom mellett erős empátiával viszonyulok a nemzeti és más kisebbségek képviselőihez. A kisebbségi nyelv és kultúra védelme kapcsán gyakran előkerülnek olyan fogalmak, mint az önrendelkezés vagy a kulturális autonómia. Mi a véleménye ezekről az intézményekről?Szlovákiának szerintem decentralizációra van szüksége, vagyis több jogkört kellene adnia a régióknak. Akik ott élnek, helyben, jobban tudják, mire van szükségük, mik az érdekeik, és ezért több teret érdemelnek. Ami a kulturális autonómiát illeti, addig nem tudok véleményt mondani róla, amíg nem ismerem a pontos javaslatot, de egyébként nincsenek bennem semmilyen előítéletek semelyik kisebbséggel szemben. Óriásplakátjainak első szériája magyar változatban is megjelent, a későbbiek aztán már csak szlovákul kerültek ki. Honnan jött az ötlet?Ez az én saját ötletem volt, egy gesztusnak szántam, jelezni akartam, hogy igen, nem feledkezünk meg a tényről, hogy Szlovákiában olyanok is élnek, akik más anyanyelvet beszélnek. És mivel teljes értékű állampolgárokként tekintek rájuk, tudom, hogy elnökként kötelességem lesz őket is képviselni. Amikor viszont a Radičová-kormány 2011-ben módosítani akarta az állampolgársági törvényt, ön ezt koalíciós képviselőként nem szavazta meg.Egy olyan módosításra mondtam nemet, amelyik azt mondta volna ki, hogy Szlovákia nem ismeri el a magyar állampolgársági törvény hatását Szlovákia területén. Ez viszont butaság, ugyanis a magyar törvénynek nem lehetnek hatásai Szlovákia területén. Milyen megoldást javasol?Kétszer megszavaztam azt a javaslatot, amely lehetővé tenné egy másik ország állampolgárságának a felvételét a nemzetközileg elfogadott feltételek szerint, vagyis hogy legyen az illetőnek természetes kapcsolata azzal a másik országgal. Matovičék szóban forgó javaslatában ez elég szélesen volt megfogalmazva, vagyis nem csak az állandó lakhellyel rendelkezők, hanem többek között azok is kaphattak volna másik állampolgárságot, akik az adott országban tanulnak, vállalkoznak. Az akkori pártvezetők politikai szűklátókörűsége miatt viszont ez nem ment át, így továbbra is százak vesztik el szlovák állampolgárságukat. Az egyetlen párt, amely nyíltan és egységesen támogatja önt, az önmagát liberálisként meghatározó SaS. Ön viszont korábban a konzervatív KDH politikusa volt. Nem zavarhatja ez össze a választókat?Egyelőre negyvenezer polgárnak vagyok a jelöltje, nem köteleztem el magam egyik irányba sem, az SaS támogatása ráadásul már elég későn jött. Ez persze semmit nem változtat azon, hogy konzervatív politikus vagyok. De ha megnézi, kik írták alá jelöltségemet, megtalálja ott a liberális Martin Poliačikot az SaS-ből és Braňo Škripeket is az OĽaNO-ból. Ők két ellentétes pólus. A jó elnök szerintem nem csak egy ideológiát képvisel, inkább összefogja a különböző irányzatok híveit. Miből finanszírozza a kampányát?Saját pénzemből és adományokból. Minden megtalálható a transzparens számlámon. Több száz embertől kaptam támogatást, volt, aki 10 eurót küldött, de például volt egy számítógépekkel foglalkozó cég tulajdonosa, aki 10 ezret küldött. Milyen eredménnyel lenne elégedett?A győzelemmel. Persze hálás leszek minden egyes szavazatért, de csak akkor tudom érvényesíteni elképzeléseimet, ha megnyerem a választást. Kit támogatna a második körben, ha nem ön jutna tovább?Bárkit, aki biztosítékot ad arra, hogy megadja Szlovákiának azt az egyensúlyt, amelyre jelenleg szüksége van.