Problémák és lehetőségek a szlovákiai magyarság demográfiai vizsgálatában

demográfia

Források

A demográfiai vizsgálatok során elsősorban 2 forrásból, a népszámlálási és a népmozgalmi adatokból merítünk. Ami a népszámlálásokat illeti, az 1918 és 2011 közötti időszakban a csehszlovák állami keretek között hét, az ezredfordulót követően a szlovák állami keretek között két népszámlálás volt. Továbbá 1940-ben a Tiso-féle Szlovák Államban, valamint 1941-ben a Magyarországhoz visszacsatolt területeken került sor népszámlálásra. Meg kell még jegyezni, hogy 1919-ben a szlovák országrészben ún. népesség-összeírást rendeztek, de ezt nem számítják a népszámlálások közé, mivel a lekérdezésre nem került sor az ország egész területén.

A szlovákiai magyarság demográfiai vizsgálatai alkalmával hosszú időn keresztül a népszámlálási adatok bírtak nagyobb jelentőséggel. A népmozgalmi adatokat inkább csak kiegészítő, hiánypótló forrásnak tekintették. Ez a helyzet az 1990-es évektől kezdve kezdett megváltozni. A népmozgalmi adatoknak napjainkban egyre nagyobb a szerepe a kisebbségi népesedési folyamatok vizsgálatában.  A (cseh)szlovákiai népmozgalmi adatokat a Pramenné dielo, Pohyb obyvateľstva v (ČSR, ČSSR, SR) kötetei tartalmazzák éves bontásban. A 2. világháború utáni időszakban csak néhány alkalommal változtatták meg az adatok tartalmi összetételét. Az állampárti időszakban a népszámlálási és a népmozgalmi adatokat tartalmazó publikációk megszámozott, titkos, illetve bizalmas megjelöléssel ellátott kiadványokként kerültek egy szűk körű állami, illetve pártapparátus kezébe.

 

Az adatok értelmezésének problémái

A magyarság demográfiai jellegzetességeinek vizsgálatánál igen jelentős, hogy az etnikai-nemzeti hovatartozást milyen mutatók szerint kérdeztek meg. Ebből a szempontból nemzetiségre, anyanyelvre, illetve nyelvhasználatra kérdeztek rá.
Valamennyi (cseh)szlovák népszámlálás alkalmával rákérdeztek a lakosság nemzetiségére. Anyanyelv szerinti hovatartozására mindössze 4 alkalommal, 1970-ben, 1991-ben, 2001-ben és 2011-ben került sor. A nyelvhasználati szokásokra a 2011. évi népszámlálás alkalmával kérdeztek rá.

További szempont, hogy milyen területi bontásban állnak az adatok rendelkezésre.

Sokkal kevésbé ismerhetjük meg a magyarság szerkezetének változásait, ha csak országos, kerületi, vagy járási szintű adataink vannak. A községsoros adatok révén sokkal árnyaltabb összefüggéseket deríthetünk fel. Településszintű nemzetiségi adataink a két népszámlálás, az 1950. és az 1961. évi cenzusok adatain kívül adottak. A községsoros anyanyelvi adatok közül az 1970. évi nem hozzáférhető.   

Különböző időpontokban megfogalmazódtak fenntartások a csehszlovák népszámlálások nemzetiségi statisztikai adatainak hitelességével szemben. De egészében véve az 1950. évi népszámlálás adatai tekinthetők a legproblematikusabbnak. Az 1950-es népszámlálás nemzetiségi adatainak valóságtartalmát a rendszerváltás előtti cseh demográfusok is megkérdőjelezték. Hasonló módon a 40-es évek második felének és az 50-es évek főleg első felének nemzetiségi népmozgalmi adatai szintén magukon viselik a magyarság jogfosztottságának demográfiai lenyomatait. Jelentősen alacsonyabb például a magyar születések száma a várhatónál.  

A rendszerváltást követő időszak népszámlálási adatainak egyik meghatározó problémája, hogy a megkérdezettek kisebb-nagyobb része nem válaszolt a feltett kérdésekre, azaz igen magas az egyes kérdéseknél az ismeretlenek, nem válaszolók aránya. A nemzetiségi hovatartozás adatainál igen látványosan növekszik az ismeretlenek aránya. 1991-ben 0,2%, 2001-ben 1%, 2011-ben 7%. Csaknem hasonló léptékű a nem válaszolók aránya az anyanyelvi adatoknál is: 0,2%, 1,2%, 7,5%.   
A nemzetiségi vonatkozású adatoknak van egy sajátossága. Valamilyen mértékben magukban foglalják, magukon viselik az asszimilációs folyamatok lenyomatait. Ez az adatok értelmezésénél egyrészt problémát jelent, másrészt szociológiai vizsgálatokkal segítséget is nyújt az asszimilációs folyamatok vizsgálatához.

 

Kapcsolódó cikkünk

Lehetőségek – kihívások

Felmerül a kérdés, az ismertetett korlátokon, hiányokon hogyan tudunk felülemelkedni. Arra is szeretnénk rávilágítani, milyen lehetőségeket kínál, illetve milyen eredményekhez vezettek a demográfiai vizsgálatok a szlovákiai magyarság megismerésében.

* Még mindig vannak olyan demográfiai források, melyek napjainkig részben vagy teljesen nem kerültek nyilvánosságra. Ilyenek például az 1950., illetve az 1961. évi népszámlálás nemzetiségi adatsorai. Ezek feltárása további kutatásokat igényel.

* Végezetül néhány példát ismertetek, melyekben a demográfiai adatok segítségével sikerült a szlovákiai magyar társadalmi valóság egy-egy aspektusát mélyebben megérteni, egyes összetevőit feltárni.

a. A 2001. évi népszámlálási adatok közzétételét követően került sor az 1990-es évek magyarságfogyása összetevőinek, ezen belül hangsúlyosan  az asszimilációs folyamatok mértékének a feltárására. (lásd ábra)

b. A népmozgalmi adatok vizsgálata során sikerült rámutatni arra a jelenségre, hogy a magyarság természetes fogyása (születések és halálozások különbsége) sokkal magasabb, mint a statisztikai hivatal által közzétett regisztrált adatok.  

c. A magyarok várható élettartama a regisztrált adatok alapján kedvezőbb az országosnál, ez viszont ellentétes azzal a tapasztalattal, mely szerint a várható élettartam alacsonyabb a kedvezőtlenebb szerkezeti mutatókkal rendelkező népességnél, mint az összlakosságnál. A várható adatok alapján végzett vizsgálat már egy jelentősen alacsonyabb élettartamot mutatott ki.

d. Az 1950-es évek népmozgalmi adatainak és az 1961. évi népszámlálás adatainak egybevetése révén az 1950. évi regisztrált adatsoraival szemben sikerült megbecsülni az 1950. évre a magyarság számának korrekcióját, amely durván 120 ezer fővel magasabb lélekszámú magyarságot tételez fel a regisztráltnál.

e. A szlovákiai magyarság számának előrejelzése a 2001-re és 2011-re a várható adatok tekintetbe vételével.

f. A korábbi évtizedek papírformájú kiadványai, illetve az utóbbi két évtized községsoros elektronikus adatállományai mellett a 2011. évi népszámlálás mikroadatait, azaz anonimizált egyéni szintű adatokat  is elérhetővé tett a Szlovák Statisztikai Hivatal tudományos intézetek, egyetemek számára. Az egyéni szintű adatok vizsgálata alapján a korábbiaknál sokkal árnyaltabb, összetettebb vizsgálatok végezhetők el. Csak remélhetjük, hogy a következő népszámlálás után a jelenleginél jelentősen több változó bevonásával készült adatbázis kerülhet a kutatók kezébe.

Gyurgyík László

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!