A Szlovák Televízióban végzett képviselői ellenőrzés kapcsán ellentmondásos vélemények hangzottak el. Az ellenzék szerint a híradó nem objektív, a szerkesztők megsértették a híradói chartát, a televízió rosszul gazdálkodik, sőt néhányan korrupciót is emlegettek. A közszolgálati médiumról Bárdos Gyulával, a parlament kulturális és sajtóbizottságának tagjával beszélgettünk.
Politikai körök a televízió körül
Dušan Jarjabek HZDS-es honatya bírálta leginkább az ellenőrzés körülményeit. Miért most került sor rá? Talán ez már a választások előtti játék része?
Pontosan. Az ellenzék az elmúlt három évben egyetlen komoly kifogást sem fogalmazott meg, néhány hónappal a választások előtt viszont – valószínűleg utasításra – kavarja az állóvizet. Ez nem jelenti azt, hogy rózsás a helyzet, de most már nagy változtatásokat nem lehet eszközölni. Korábban több képviselői kiszálláson vettem részt, és érdekes módon akkor éppen Jarjabek úr nyilvánult meg a legbékésebben, kifogásai is mindig csak marginális jellegűek voltak. Ezért érthetetlen – vagy éppenséggel nagyon is érthető – a mostani időzítés.
Ön miért nem vett részt a mostani ellenőrzésben?
Mert tudtam, mire megy ki a játék. Sajnos, a televízió vezetősége is hibázott, mert nem voltak jelen az illetékes vezetők, és az alacsonyabb beosztású munkatársak nem mutatták meg a kért szerződéseket.
Ha jól tudom, az adatvédelmi biztos is nekik adott igazat...
Szerintem akkor is csak félreértésről volt szó, mert a képviselők elfogadták volna azt is, ha a szerződéseken a neveket és a személyi adatokat befeketítik, ugyanakkor kiderült volna, valóban előnytelen szerződésekről van-e szó.
Vagyis az intézménynek mégis van rejtegetnivalója?
Nem erről van szó. Azoknak, akik a képviselőket fogadták, nem voltak megfelelő információik, de az is lehet, hogy a képviselők nem tolmácsolták érthetően a kérést. Furcsa módon ugyanezek a képviselők az ismételt kiszálláskor megkapták, amit kértek. És nem találtak kivetnivalót.
Vagyis mégsem kötött előnytelen szerződéseket a televízió?
Egyesek szerint igen, és aki problémát akar keresni, az talál is. A parlamenti bizottságban értékeltük az ellenőrzést, Dušan Jarjabek egy határozati javaslatot is előterjesztett, ám érdekes módon a bizottság nem fogadta el, ráadásul még az ellenzékből sem szavazta meg mindenki.
Mi volt ebben a határozatban?
Mivel a képviselők az ellenőrzés során konkrétumokat nem találtak, a határozat arra mutatott rá, hogy a televízió vezetősége és a tévétanács sok mindent rosszul csinál. Azaz olyan gondok vannak, melyekért meg kell róni a vezetést...
És meneszteni kell Milan Materákot?
Talán abban bíztak, hogy a megrovás hatására a tévétanács kezdeményezi a központi igazgató leváltását. A tévétanács ülésén viszont ez ismételten nem került napirendre, mert a javaslat előterjesztője nem talált támogatókat. Hat szavazat kell a javaslat elfogadásához, utána pedig a parlament dönt az igazgató sorsáról. Vélhetőleg rendszeresen megkísérlik majd eltávolítani Materákot, aminek politikai színezete van: ellenzéki képviselők és pártok próbálnak ebből politikai tőkét kovácsolni. A nemzetiek is két pártra szakadtak...
Sőt Igor Švec az SNS embere...
...és Anna Malíková asszisztense. Nem törvényellenes, de minimum nem etikus, hogy egy parlamenti képviselő asszisztense a tévétanács tagja legyen. Ehhez hozzájárul a két nemzeti párt közötti viaskodás, a HZDS sem tétlen, és elképzeléseik megvalósításához igyekeznek más pártokból is embereket találni.
Ján Budajra gondol? Jarjabeket leszámítva ő fogalmazott a legélesebben.
Amikor politikai indíttatásról beszélek, akkor meg kell nézni, milyen a támogatottsága, és milyen probléma előtt áll az általa vezetett párt. Az ő kezdeményezése végül is ugyanazt célozza, mint az ellenzéké, de mások az okok. Budaj talán azt reméli, ezzel erősíti a pártját, az ellenzéknek pedig lételeme a zavarosban halászni. A parlamenti bizottságban a józan ész kerekedett felül, hiszen az ellenzékiekhez nem csatlakoztak a kormánypártiak. A bizottságban kifogásoltam, hogy a közszolgálati televíziót közvetett módon politikai célokra akarják felhasználni. Most már késő változtatni. Rögtön 1998-ban javasoltuk a közszolgálati televízióról, rádióról és sajtóirodáról szóló jogszabály módosítását. Az MKP-n kívül azonban ezt senki nem támogatta, később már a többiek is kapkodtak, és a választójogi törvényhez hasonlóan az utolsó pillanatban próbálnak valamit csinálni.
A tévé többéves gyártási tapasztalattal miért nem képes saját műsorokat készíteni? Miért kell az ésszerűsítés leple alatt ezt külső munkatársakra bízni? A reklámokkal is voltak gondok.
Ez utóbbival kapcsolatban a korábbi vezetőség által kötött szerződések érvényesek, jogi szempontból nem volt lehetőség a módosításukra. Nem lehet elválasztani a mostani időszakot az előbbitől, illetve csak annyiban, hogy a mostani televízió sokkal közszolgálatibb.
És az állítólagos racionalizálás?
Három évig az volt a kifogás a vezetőséggel szemben, hogy mit nem változtatott meg. Hosszú felmérés után – szerintem teljesen fölöslegesen – egy nyugati cég programját felvállalva, ajánlásait elfogadva a televízió végre lépett, és akkor azok, akik korábban ezt hiányolták, hirtelen az egészet kifogásolni kezdték. A tévétanács egy része a változást pozitívan értékeli, mert csökkenteni akarják a dolgozók számát, ami a minőségi televíziózáshoz vezethetne ugyan, viszont akiket ez közvetlenül érint, azok természetesen ellenzik.
A külső munkatársakkal kapcsolatban a korrupció gyanúja is felmerült. Egyesek szerint aki műsort akar készíteni, annak előbb meg kell látogatnia a hírhedt nyolcadik emeletet. Ott található a programkészítési osztály.
Ilyesmi a bizottságban nem hangzott el, és ha valakinek vannak ilyen jellegű információi, annak kötelessége feljelentést tenni. Én e mögött is politikumot látok.
Azzal egyetért, hogy a tévében káosz uralkodik?
Tény, hogy a kampánycsend idején a televízió igazgatója nem tudott róla, hogy a tévé a parlamentből élőben közvetít. A problémákat, a hiányos gazdálkodást és a szakmai hibákat mindig keményen számon kértük.
A rossz gazdálkodást Štefan Dlugolinský is kifogásolta.
Dlugolinský a korábbi igazgató, Igor Kubiš első helyettese volt, és ezzel mindent elmondtam. Neki nincs erkölcsi joga ebbe beleütni az orrát vagy javaslatokat tenni, mert ő és az általa, illetve a Kubiš által vezetett televízió az ország szégyene volt. Az ő esetében is nyilvánvaló a politikai indíttatás.
Ebben a káoszban a magyar nyelvű adás nincs veszélyben?
1998 óta a televízió vezetősége nem tett olyan lépést, amely veszélyeztette volna a magyar adást. Sajnos, a műsoridőt és szerkesztőséget nem sikerült bővíteni, de pozitívum, hogy létrejött az önálló nemzetiségi és magyar szerkesztőség. Remélem, a jövőben sem lesznek problémák.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.