Pénzügy: a sztráda nem elég

Még két hét sem telt el azóta, hogy a pénzügyminisztérium elemző osztálya egy jelentésben nem ajánlotta a Zólyomtól Kassáig vezető R2-es gyorsforgalmi út egyes szakaszainak megépítését, a tárca már egy másik elemzést is közzétett, melyben közvetve ugyancsak megkérdőjelezi az R2-es folytatását. A pénzügyminisztérium alá tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) szerint ugyanis a minőségi úthálózat hosszú távon csak enyhén csökkenti egy adott régióban a munkanélküliséget. „A Zólyom–Rozsnyó közti négysávos gyorsforgalmi útnak köszönhetően csak legfeljebb 3900 fővel csökkenne az állástalanok száma” – olvasható a jelentésben. Az elemzés szerint egy autópálya vagy gyorsforgalmi út önmagában nem vonzza a beruházásokat. Ha a régióban nincs elég szakképzett munkaerő, az álláslehetőségek száma nem fog jelentősebben megugrani. Az IFP arra a következtetésre jutott, hogy a munkanélküliség átlagban 1,6 százalékponttal ott csökkenhet, ahol az autópálya vagy gyorsforgalmi út 30 percen belül elérhető, ahol viszont távolabb van, ott még kisebb a hatása a foglalkoztatottságra. Érsek ezekkel az eredményekkel nem ért egyet, meggyőződése, hogy azokban a régiókban, ahol megépültek a sztrádák, idővel tíz százalék alá csökkent a munkanélküliség. „Senki ne mondja nekem, hogy ahol autópálya épül, ott nem lesz kevesebb munkanélküli. Az emberek elköltöznek onnan, ahol rossz az úthálózat, a régió pedig kihal. A cél, hogy minél több ember tudjon ott élni és dolgozni, ahol megszületett” – mondta lapunknak a miniszter. Meggyőződése, hogy hasonló elemzéseket nem a pénzügyminisztériumnak, hanem a közlekedési tárcának kellene készítenie. „Két elemzést hoztak nyilvánosságra az utóbbi hetekben, én egyikkel sem értek egyet. Ezt meg kell beszélnünk, nem szabhatják meg nekem, hol épüljön út és hol nem, az én hatáskörömbe nem avatkozhatnak bele” – fűzte hozzá Érsek. Az IFP az aktuális felmérésben csak azt hasonlította össze, miképp alakult a munkanélküliség az úthálózat bővítése után. Azt, hogy pontosan milyen hatással voltak a sztrádák és gyorsforgalmi utak a konkrét beruházások érkezésére, egy következő elemzésben akarják felmérni. Ha Zólyom és Rozsnyó között már 2011-ben megépült volna az R2-es gyorsforgalmi út, akkor a régióban 2016 végéig csak 1200–3900 fővel csökkent volna a munkanélküliek száma. A munkanélküliség, amely 2016 végéig a régióban 23,7 százalék volt, így 0,9–2,9 százalékponttal lett volna alacsonyabb – állítják a pénzügyminisztériumhoz tartozó IFP elemzői. A gyorsforgalmi út tehát segítene a régiónak, de nem jelentősen. Ezért fontos szerintük felmérni, hogy nem lenne-e nagyobb hatása más állami támogatásnak vagy projektnek. „Ha jelentősen csökkenteni akarjuk a munkanélküliséget, akkor elsősorban az oktatás minőségének javítására kell összpontosítani” – állítják az elemzők, majd hozzáteszik, ahol nincs szakképzett munkaerő, oda semmilyen beruházó nem érkezik, akár van út, akár nincs. Pontatlan felmérés?Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter felháborítónak nevezte az elemzést, meggyőződése, hogy a pénzügyminisztériumnak más dolgokra kellene összpontosítania, s egyre jobban beleavatkozik a közlekedésügyi tárca kompetenciáiba. „Bizonyított tény, hogy beruházás csak oda érkezik, ahol fejlett az infrastruktúra. Az útépítés négy-öt évig olyan embereknek is munkát ad a régióban, akiknek nincs szükségük különösebb képzettségre, tehát az sem igaz, hogy utat csak ott érdemes utat építeni, ahol sok a szakképzett munkaerő” – mondta lapunknak Érsek. Véleménye szerint a pénzügyminisztérium elemzői az úthálózattal kapcsolatban nem végeznek komplex felméréseket. „Azt állítják, hogy az R2-est nem érdemes folytatni Zólyomtól Kassa irányába, mert ott nem olyan sűrű a forgalom. Azt viszont senki nem tudja, hány ember jár Kassáról Pozsonyba meg vissza Magyarországon át, mert az út arra gyorsabb és jobb minőségű. Milyen kiesést jelent ez például az útdíjon? Ezt már nem nézték meg” – mondta Érsek a pénzügyminisztérium korábbi felmérésére utalva, amelyben nem ajánlották az R2-es egyes szakaszainak a folytatását. A pénzügyminisztériummal Érsek hajlandó tárgyalni az egyes projektekről, ilyen egyezség eredménye például, hogy a szoroskői alagút projektjét kétcsövesről egycsövesre változtatták, ugyanis kiszámolták, hogy a forgalomsűrűség szempontjából ez a következő 15 évben elég. Ugyanúgy módosították a Lónyabánya mentén húzódó R2-es egy szakaszának projektjét, hogy pillérek helyett inkább a földön húzódjon az út, ami sokkal olcsóbb megoldás. „Ebben meg tudunk egyezni, mert ez reális megtakarítást hoz úgy, hogy az úthálózat bővítését nem fékezzük. Azt viszont ne mondja nekem senki, hogy ne építsünk utat délen, mert ha nem lesz út, akkor idővel már nem is lesz kinek építeni” – állítja Érsek. Újabb elemzés készülAz IFP elemzői emlékeztettek, hogy Szlovákia az Európai Unió öt azon országa közé tartozik, ahol legnagyobbak a regionális különbségek, s elismerték, hogy ennek egyik lehetséges oka az úthálózat akadozó bővítése. A sztrádákat és gyorsforgalmi utakat viszont ennek ellenére sem tartják kulcsfontosságúnak a munkanélküliség visszaszorítása szempontjából. A jelentésben összehasonlították, milyen mértékben csökkent a munkanélküliség – átlagban 1,6 százalékponttal – azt követően, hogy megépült a D1-es sztráda Pozsony és Zsolna között, illetve az R1-es gyorsforgalmi út Nagyszombat és Besztercebánya között. Azt, hogy az úthálózat bővítése milyen konkrét hatással volt a beruházások érkezésére, nem figyelték, erre egy következő felmérésben akarnak majd összpontosítani.