Pellegrini: Szlovákia a párbeszédet részesíti előnyben a szankciókkal szemben

Az Európai Unió (EU) azon lépések miatt sújtaná szankciókkal Magyarországot és Lengyelországot, melyek Brüsszel szerint veszélyeztetik az uniós értékeket. „Mi a kormány nevében világossá tettük, hogy a párbeszédet részesítjük előnyben. Úgy tűnik, Lengyelország esetében az utóbbi hónapokban sikerült engedményeket tenni mindkét oldalon. Szilárdan hiszem, hogy Magyarország esetében is erre az útra kell lépni, és nem kell rögtön a legszélsőségesebb megoldás alkalmazásával fenyegetőzni, amely biztosan nem járulna hozzá az uniós egység megőrzéséhez” – mondta Pellegrini.

A kormányfő hozzátette: nem szándékozik kommentálni az egyes parlamenti képviselők lépéseit, ha azok nem térnek el radikálisan Szlovákia külpolitikai irányvonalától. „Annak az álláspontnak a kifejezése, hogy a párbeszédet részesítjük előnyben a korlátozásokkal szemben, nem áll ellentétben a kormány és a külügyminisztérium véleményével sem” – tette hozzá a tervezett parlamenti határozattal összefüggésben.

A határozatról Andrej Danko (SNS), a parlament elnöke tett említést, miután találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel. „A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem a kormány kiszolgálója, hanem az SZK legfelsőbb törvényhozó szerve. Szeretném, ha ezt nem felejtenénk el. Ezért törekedni fogok arra, hogy a képviselők segítségével elfogadjunk egy határozatot, amellyel segítenénk a szomszédainkat. A testvéreinket és a barátainkat, a lengyeleket és a magyarokat senki sem fogja bántani” – jelentette ki Danko. Hozzátette: nem ért egyet az uniós eljárással, úgy véli, Brüsszel ezzel a lépéssel durván megsértette két szuverén tagállam, Magyarország és Lengyelország jogait.

A házelnök állítása szerint a határozatot az egész koalíció támogatja. Ez utóbbi kimondaná, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget meg kell ragadni az uniós intézmények és Magyarország közötti kölcsönös párbeszéd biztosítása érdekében. A párbeszéd keretében minden nyitott kérdést meg kellene válaszolni, az ügyre pedig konstruktív szellemben kellene megoldást találni, elkerülve az érintett felek együttműködését befolyásoló negatív következményeket.

A 7. cikkelyt, melyet az EU még egyetlen tagországával szemben sem alkalmazott, sokan radikálisan kemény intézkedésnek tekintik. Maga az eljárás az uniós szabályozás értelmében több fázisból áll. Az eljárás kezdeményezését követően az EU-tagállamok legalább négyötödének (80 százalékának) egyet kell értenie azzal. A média a 7. cikkely aktiválását a tagállamok ellen bevethető szankciók „atomfegyverének” nevezi, amely akár azt is eredményezheti, hogy a szankcionált tagállam elveszíti a szavazati jogát az EU Tanácsában.

Az EU komoly fenntartásokkal kezeli a lengyel igazságügyi reformot, mivel az veszélyeztetheti a független igazságszolgáltatást az országban. Az Európai Bizottság 2017. december 20-án bejelentette: kész indítványozni, hogy Lengyelországgal szemben eljárás induljon a 7. cikkely alapján, melynek következtében Varsó elveszítheti a szavazati jogát. A 7. cikkely alkalmazását az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én Magyarországgal szemben is megszavazta.