Papíron működik az egyenjogúság

ÖSSZEFOGLALÓ

A nők esélyegyenlőségéről szóló szeminárium kapcsán az emberjogi aktivisták hangsúlyozták: a nők diszkriminációja elleni harc a legtöbb esetben nem vad feminizmusról, hanem a férfiak és a nők közötti tényleges társadalmi egyenlőség biztosításáról, a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák megváltoztatásáról szól. Szlovákiának van antidiszkriminációs törvénye, ratifikáltunk egy sereg nemzetközi egyezményt, van emberjogi központunk, ombudsmanunk, papíron minden rendben van, a külföldi emberjogi intézmények mégis rendszeresen bírálnak minket.

Passzív az állam

Legutóbb például az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó bizottsága nehezményezte, hogy nincs biztosítva a nők és férfiak társadalmi egyenlősége, és ahelyett, hogy a hatalmon lévő politikusok próbálnának változtatni a társadalomban előforduló, nemekkel kapcsolatos sztereotípiákon, a kormány a semmittevésével a jelenlegi helyzet bebetonozásához járul hozzá. „Nem elég megírni és elfogadni a törvényeket, hanem a gyakorlatba is kell ültetni őket, és azok szellemével összhangban kell eljárni” – szögezte le lapunknak Janka Debrecéniová, az ODZ igazgatóhelyettese. „Egy állam nemcsak akkor sérti meg nemzetközi kötelezettségeit, ha aktívan sárba tiporja az emberi jogokat, hanem akkor is, ha nem tesznek semmit annak érdekében, hogy mindenki egyformán érvényesíthesse az őt megillető jogokat” – tette hozzá Šarlota Pufflerová. Szerinte az egyes közpolitikák és a konkrét célkitűzések, programok megfogalmazásakor mindig szem előtt kellene tartani a nemi esélyegyenlőség elvét.

„Ausztriában ez működik. Ott az önkormányzatok, az állami és közigazgatási intézmények szintjén az egyes projekteket, költségvetéseket átgondolt szempontok figyelembe vételével fogalmazzák meg. Látszólag apróságokról van szó, de sok kicsi sokra megy” – magyarázta az ODZ vezetője. A bécsi óvodákban például vannak óvó bácsik is, és a fiúk nem csak autókkal, a lányok pedig nem kizárólag babákkal játszanak, vagy a gyerekkel a régi mondókák és dalocskák helyett, melyekben az anyukák csak főznek, az apukák dolgoznak, modern nevelési módszereket alkalmaznak, s már a gyerekekkel ismertetik jogaikat.

„De említhetem a közvilágítást is. Ügyelnek arra, hogy az utcák, a parkolók, föld alatti garázsok ne legyenek sötétek, ami általában hozzájárul a jobb közbiztonsághoz, és jelentős mértékben csökkenti a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények számát. Az akadálymentesség biztosítása szintén nemcsak a babakocsival közlekedő nőket, hanem a gyerekeket és az idősebbeket, s nem utolsósorban az egészségkárosodottakat is érinti, ezért a közlekedésügyben a költségvetés összeállításakor az esélyegyenlőség elvét figyelembe véve kell gondolni akadálymentes buszok biztosítására” – sorolta a pozitív példákat Pufflerová. Ausztrián kívül Nagy-Britanniában és az északi országokban a közpolitikák kialakításakor egyaránt fontos szempont a nemi esélyegyenlőség biztosítása.

Fizetésbeli különbségek

Az ENSZ szakbizottsága nemtetszésének adott hangot a munkaerőpiacon tapasztalt helyzet miatt is: nehezményezték a nők szegregációját, a férfiak és a nők fizetése közötti különbségeket. „Problémát jelent a munkahelyi szexuális zaklatás, a családon belüli és a nemi erőszak. Rendkívül elterjedt jelenségről van szó, nehéz védekezni, problémát jelent a jogérvényesítés, az igazságszolgáltatás, a bizonyítási eljárás. Meg kell erősíteni az illetékes intézményeket, hogy hatékonyabban segíteni tudjanak az áldozatoknak” – mondta az Új Szónak Debrecéniová. (sza)