Összevonás vár a felső tagozatos iskolákra

Hónapok óta dolgozik az oktatási tárca az iskolák finanszírozását szabályozó törvény módosításán. Az egyeztetések jelen állása szerint a minisztérium várhatóan nem módosítja a normatív finanszírozási rendszert osztály alapú finanszírozásra. Prékop Mária, a szaktárca kisebbségi osztályának vezetője szerint az OECD felmérései alapján a normatív finanszírozási rendszer objektív elosztást eredményez. Változás várható viszont egyéb területeken. Módosulnak azok a támogatások, melyeket az iskolák a normatíván felül igényelhetnek. „Megszűnik, illetve változik az úgynevezett kiegészítő támogatás megítélése, melyet a 250 főnél kisebb létszámú iskolák igényelhetnek” – mondta az osztályvezető. A törvénymódosítás után ezt már csak az alsó tagozatos iskolák igényelhetnék, valamint a teljes szervezettségűek az alsó tagozatukra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a minisztérium úgy készíti elő a finanszírozási törvény módosítását, hogy az alsó tagozatos iskolákat szeretné megtartani, viszont nem zárkózik el a felső tagozatos alapiskolák összevonásától, racionalizálásától. Ez a módosítás hatással lesz a magyar iskolákra is, hiszen – a tavalyi adatok alapján – a 126 teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskola közül százban a diáklétszám nem éri el a 250-et. Vagyis, a magyar iskolák többsége rendszeresen igényli a kiegészítő támogatást. Prékop Mária szerint rengeteg szlovák iskola is élt ezzel a lehetőséggel, ezért ez a dotáció óriási összeget emésztett fel. Az osztályvezető azt állítja, hogy az új rendszer kidolgozásáról még folyik a szakmai vita. A nemzetiségi iskolák mellett ugyanis figyelembe kell venni a törvénybe foglalt számos kivételt, valamint azt a tényt, hogy a készülő nemzeti oktatási program az ötödik osztályt is az alsó tagozathoz sorolná. „Jó hír viszont, hogy az alsó tagozatos iskolák kiegészítő támogatásának összege emelkedni fog. Most azt vizsgáljuk, milyen összeggel kellene megemelni a támogatást, hogy teljes mértékben fedezze az alsó tagozatos intézmények működését” – magyarázta Prékop Mária. Emellett a tárca szeretné átalakítani a halmozottan hátrányos helyzetű diákok után és a tanulók utaztatására járó állami támogatások rendszerét, valamint a napközik finanszírozási modelljét. Egyszerűsíteni szeretnék az egészségügyi asszisztensek igénylését is.  Fiktív napközi után nem járna pénz Szeptembertől négy fővel működik az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya, decembertől pedig újabb, immár az ötödik munkatárssal bővülhet. Az új munkatársak egyike, Galyasová Silvia a roma iskolaüggyel foglalkozik. Prékop Mária, a tárca kisebbségi osztályának vezetője szerint a roma gyerekek oktatásával kapcsolatban számos kérdést kell mielőbb orvosolniuk, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek mellé igényelhető asszisztensek kérdését. Jelenleg az iskolák szeptemberben kérvényezhetik és januárban, azaz a tanév ötödik hónapjában kapják meg az asszisztenseket. „Elképzelésünk szerint júniusban kell igényelni az iskoláknak, és szeptemberben már beléphetne az asszisztens. Az új törvényben módosítanák a napközik finanszírozási rendszerét is. Prékop Mária szerint ugyanis sok olyan település is megkapta a támogatást, ahol egyáltalán nem működött napközi. Emellett kidolgozták az oktatási miniszter egyik tanácsadó szervének, a nemzetiségi tanácsnak az alapszabályát is, mely eddig csak formálisan működő tanácsadói szerv volt. „A tanácsnak hozzászólási, véleményezési joga lesz a nemzetiségi kisebbségeket érintő kérdésekben. Megemeltük a nemzetiségek létszámát is, három-három magyar, roma, valamint egy-egy ruszin, ukrán és német tagja lesz. Reményeim szerint a tárcavezető még idén kinevezi őket” – mondta Prékop Mária. A tagoknak a tárca által a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzeti oktatási programot is véleményezniük kellene. Különös tekintettel a stratégia nemzetiségi oktatással foglalkozó fejezetére. A tanácsba egyébként a civilszervezetek és a kormánybiztosok is jelölhetnek embert. Az iskolák finanszírozását szabályozó törvény átfogó módosítása jövőre kerülhet nyilvános és tárcaközi véleményezésre, utána a kormány és a parlament elé.