Összefogás: Gyűlnek az aláírások, de az indulás nem biztos

A mozgalom elindítói múlt héten pénteken jelentették be az Összefogás megalapítását. Az előkészítő bizottsághoz csatlakozott többek közt Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója, és Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője is. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Orosz elmondta, hogy a hétvégén intenzíven hozzáfogtak a  tízezer aláírás összegyűjtéséhez, mely ahhoz szükséges, hogy a belügyminisztérium bejegyezhesse a mozgalmat a politikai pártok közé.

„Hozzávetőleg ezer aláírás össze is gyűlt az első hétvége alatt”

– jelentette ki Orosz. Hozzátette: több mint 300 aláírás összegyűjtésében személyesen is részt vett, és tapasztalatai azt mutatják, hogy főként a középkorú emberek írták alá a mozgalom megalapítását.

A 2020-as parlamenti választás feltételezhető időpontja február 29., vagyis a mozgalomnak legkésőbb december elejéig le kellene adnia a választási listáját. Ezen felül az elkövetkező három hónapban össze kell gyűjteniük legalább tízezer aláírást és a programot is ki kell dolgozniuk. Mózes Szabolcs reális esélyt lát rá, hogy mindez sikerüljön.

„Tény, hogy már a 24. órában járunk, de a tét nagy. Két választásunk volt: vagy tétlenül szemléljük azt, ami az elkövetkező fél évben történik, vagy pedig belehúzunk, megpróbáljuk összeszedni az aláírásokat és valahogy létrehozzuk ezt az összefogást. Ha nem látnánk rá esélyt, akkor nem is vágtunk volna bele”

– mondta lapuknak a mozgalom tagja. Hozzátette: a szervezkedést most nem nulláról kezdik, hiszen már egy-két hónapja beszélgetést kezdeményeznek a fiatalokkal, és különféle szakmai műhelyek létrehozásán is dolgoznak. Orosz ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a már augusztus 20-án be akarták jelenteni az Összefogást, de a Híd és ez MKP elhúzódó tárgyalásai miatt jobbnak látták, ha még várnak.

Nincs kizárva a visszalépés

Mózes szerint ha a mozgalomnak nem sikerül megvalósítania valódi célját, vagyis az összefogást, akkor el sem indulnak a parlamenti választáson. „Olyan helyzet mondjuk nem fog előállni, hogy elindul az MKP, a Híd és az Összefogás, és mindegyik szerez 2-2 százalékot. Ezt a lehetőséget kizárjuk. Csak akkor van értelme, ha reális összefogást tudunk elérni” – jelentette ki a szakkollégium igazgatója. Orosz szerint széleskörű társadalmi konszenzusra van szükség, a felvidéki magyarság legalább 70-80 százalékát össze akarják kovácsolni. „Ezek a számok úgy jönnek ki, hogy Szlovákiában a magyarok aránya körülbelül 9-10 százalék. A bejutási küszöb 5 százalék, vagyis a magyarság legalább 60-70 százalékának egy irányba kellene szavaznia ahhoz, hogy a mozgalom bejuthasson a parlamentbe” – egészítette ki Mózes, aki lapunknak úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem zárna ki senkit az együttműködésből. „Az összefogás nem szólhat a kizárásról. Szerintem valaki csakis önmagát zárhatja ki ebből” – tette hozzá az előkészítő bizottság tagja.

A napokban felmerült Nagy József, a Híd korábbi európai parlamenti képviselőjének neve is. Nagy nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy elhagyná a Hidat. „Ha megkeresnek, nyitott vagyok a tárgyalásokra” – mondta a korábbi EP-képviselő.

Titkos tárgyalások

Orosz közölte, hogy már intenzív tárgyalásokat folytatnak „releváns politikai szubjektumokkal”, azonban azt nem akarta elárulni, hogy konkrétan milyen pártokra gondol. „Ez nem ennek a sajtótájékoztatónak a témája” – mondta. Mózes ezzel kapcsolatban annyit elárult, hogy igyekeznek távolságot tartani a Progresszív Szlovákia újonnan alakuló magyar platformjától.

„Távol áll tőlünk az újonnan alakuló pártok populizmusa, miszerint minden régi politikus rossz és minden új jó”

– fogalmazott a szakkollégium igazgatója.

Önálló finanszírozás

Mózes lapunknak elmondta, hogy az Összefogás eddigi tevékenységét egyelőre a mozgalom aktivistái finanszírozzák.

„Transzparens számlát csak azután nyithatunk, miután a belügyminisztérium beregisztrálta a mozgalmat. A jelentősebb kiadások úgy is csak az intenzívebb kampányban jelennek meg, azok pedig nyomon követhetőek lesznek a transzparens számlán. A következő hét csak az aláírásgyűjtésről és a programalkotásról szól, ezeknek pedig tulajdonképpen minimális kiadásai vannak, amit az aktivisták saját maguk tesznek bele a jó ügy érdekében”

– zárta Mózes.