Összeférhetetlen az újratárgyalás is

Pozsony. Szlovákiának egyértelműen problémái vannak a korrupcióval, amit itthon is, külföldön is sokan kifogásolnak. Az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvény-tervezet hatékony fegyver lehetne a korrupció ellen, hiszen – egyebek mellett – az egyes állami intézmények alkalmazottait, különböző funkciókat betöltő közéleti személyiségeket és a velük egy háztartásban élő személyeket vagyonnyilatkozat tételére kötelezné, melyet az interneten is közzé kellene tenni.

A törvényt a koalíciós pártok viszonylag jónak tartják, ugyanakkor még jó ügy érdekében sem helyeslik a törvénysértést. Több jogász szerint ugyanis a parlament leghamarabb csak hat hónap múlva foglalkozhatna a javaslattal, ugyanis a képviselők alig három hete utasítottak el egy hasonló tervezetet. Ha mégis napirendre tűzik, az a házrend megsértése, és a jövőre nézve veszélyes precedens lenne, erősítette meg lapunknak Ján Drgonec volt alkotmánybíró. Ezen a véleményen van Daniel Lipšic jogász, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke is, bár ő – közvetlenül az „új” törvény kormányban való elfogadása után – lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a tervezetet a parlamentben támogathatónak tartja. Lipšic később elismerte: nem indokolt a sürgősségi eljárás, mert ezt csak akkor szokták javasolni, ha fennáll az emberi jogok megsértésének a veszélye, vagy bizonyos norma hiánya gazdasági katasztrófához vezetne, azaz el nem fogadásával súlyos anyagi károk keletkezhetnének. „Nagyon tágan kellene értelmezni a sürgősségi eljárás feltételeit ahhoz, hogy ebbe az összeférhetetlenségről szóló alkotmánytörvény is beleférjen” – mondta Lipšic. Ľubomír Fogaš (SDĽ), a kormány törvény-előkészítő tanácsának elnöke sem helyesli a hat hónapos megkötés figyelmen kívül hagyását, a sürgősségi eljárást és azt, hogy a legiszlatív tanács sem foglalkozott a tervezettel. Ivan Mikloš, a javaslat előterjesztője azzal védekezik, hogy Szlovákiának szüksége van a törvényre, és a politikailag problémás részek módosítása után van esély a tervezet megszavazására. Mikloš szerint a korábban elutasított és a mostani javaslat „nem azonos, csak majdnem, hiszen három dolgot módosítottak az eredetihez képest.” Drgonec szerint ez csak kozmetikázás volt, a lényeg nem változott, ráadásul egyesek szerint nem is három, hanem csak két változtatásról van szó, mert a hatályosság módosítása nem tartalmi beavatkozás. Az SDĽ és a KDH még nem döntötte el, támogatja-e a parlamentben a jogszabály megvitatását. Ugyanakkor Pavol Hrušovský KDH-elnök és a parlament alelnöke azonnal populizmusnak minősítette a tervezetet, és a Ház vezetése is úgy véli, nem most és nem sürgősségi eljárással kellene tárgyalni a törvényt. Ezzel szemben a Polgári Egyetértés Pártja (SOP), a Smer és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) támogatja a jogszabály elfogadását. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint a parlament programja nagyon zsúfolt, a képviselőknek az ún. eurotörvényekre kellene összpontosítaniuk, az összeférhetetlenségről szóló törvényt pedig már csak az új törvényhozásnak kellene elfogadnia. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője lapunknak hangsúlyozta: a magyaroknak a törvény tartalmával nincs problémájuk, a mindenkori törvényi szabályozás és a megszokott jogalkotási eljárás megkerülését kifogásolják.

Az MKP-frakció csak azután vitatja meg a kérdést, miután az alkotmányjogi bizottság véleményt mondott a dologról. „A párt véleménye nem változott a törvény tartalmáról, de a játékszabályokat be kell tartani” – nyilatkozta az Új Szónak Bárdos, aki saját bevallása szerint nem örült annak, hogy az egységes fellépéséről és voksolásáról híres magyar párt az összeférhetetlenségi törvényről nem szavazatott egységesen, hanem akadt négy képviselő, akik bizonyos okokból nem támogatták a javaslatot. Ha a parlament mégis foglalkozik majd a tervezettel, a frakció most sem kötelezhetné a képviselőket, hogy egységesen lépjenek fel, mert „ez olyan kérdés, mely a párton belül és a polgármesterek körében is negatív visszhangot váltana ki.” (sza)