Orvosok, informatikusok és jogászok előnyben

ÚJ SZÓ-HÍR

Pozsony. Az orvosok, a jogászok és az informatikusok vannak a legmagasabb kvalifikációt igényelő munkahelyi pozíciókban – derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) elemzéséből. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják a különböző végzettségi fokú és szakmájú emberek elhelyezkedési esélyeit, társadalmi mobilitását, valamint a munkahelyen betöltött pozícióját.

IT, doki, ügyvéd

Az elemzés alapján az egyetemi végzettségű egészségügyi alkalmazottak (az orvosok mellett a diplomás nővérek és a gyógyszerészek tartoznak ebbe a kategóriába) 95 százaléka magas kvalifikációt igényelő poszton dolgozik. Sőt, az egészségügyi középiskolai végzettséggel bíró dolgozók 75 százalékára is ez igaz – vagyis háromnegyedük magasabb beosztásban dolgozik, mint amire a végzettsége alapján számítani lehetett.

A fenti mutató 90 százalékos a jogi, valamint az informatikai végzettségű alkalmazottaknál is, és magas, 87 százalékos az építészmérnöki és építőmérnöki diplomákkal rendelkezők között. Vagyis aki a fenti diplomák valamelyikét szerzi meg, nagyon jó eséllyel nemcsak, hogy a szakmájában fog tudni elhelyezkedni, de a végzettségének megfelelő szintű beosztásban fog tevékenykedni.

Ebben az összehasonlításban magas értéket értek el a tanári diplomával rendelkezők is: 83 százalékuk magasan kvalifikált munkát végez. Ez viszont annyira nem meglepő, mivel a tanári állások mind ennek számítanak.

Szociális munkások hátrányban

A rangsor másik végén a szociális munkát és a környezetvédelmi szakirányokat végző diplomások állnak. Előbbiek csupán fele (53%) dolgozik magasan kvalifikált pozícióban, utóbbiaknál ez az arány 57 százalék. Mindkét szakirányra érvényes, hogy a diplomások harmada középiskolai végzettséget megkívánó pozícióban dolgozik.

A szociális munkát végzettek abból a szempontból is hátrányban vannak, hogy jelentős részük nem kap szakmájában munkát. Az elemzés eredményei alapján egyébként összefüggés van a munkahelyi pozíció szintje, valamint a szakmában való elhelyezkedés között. Minél inkább érvényes, hogy a diplomás nem saját területén tud munkát találni, annál valószínűbb, hogy alacsonyabb kvalifikációt megkövetelő munkát kell végeznie.

A szociális munkát végzettek hátrányosabb elhelyezkedési eredményeinek egyik oka egyébként az is, hogy mivel ez a legtöbb egyetemen a legkönnyebben elvégezhető szakok közé tartozik, tömegével jelentkeznek rá azok, akik utólag szeretnének diplomát szerezni – például azért, mert a munkaadójuk vagy egy törvénymódosítás ezt követeli meg tőlük. Sok rendőr végzett így az elmúlt évtizedben ezen a szakon, ők értelemszerűen azok sorait bővítik, akik „szakmájukon” kívül találtak munkát.

Nehezebb elhelyezkedés

Az IFP elemzése alapján az utóbbi öt évben romlottak a diplomások érvényesülési lehetőségei, különösen érvényes ez a frissen végzettekre. Főként azok vannak rossz helyzetben a munkapiacon, akik az utóbbi öt évben szereztek diplomát. Ez részben a 2008-tól húzódó gazdasági válság következménye, ám elemzők szerint közrejátszik benne az egyetemi végzettségűek számának jelentős megnövekedése az utóbbi 5–10 évben.

A Pénzpolitikai Intézet szakértői szerint az államnak azokat a szakokat kellene támogatnia, amelyek végzősei iránt nagyobb a kereslet, mint a kínálat: ilyenek például az IT-szakok. Ezzel szemben az elemzők szerint megfontolandó lenne a szociális munkás, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági szakok szigorúbb szabályozása. (MSz)